Hardi Balázs - és Laura. A siker titka a család.
„Laura a meglepetés” – előlegezi meg Kálóczi József, hogy Hardi Balázs története csak a nővérével, Laurával együtt teljes, így ő is csatlakozik a beszélgetéshez, amit annak az apropóján beszéltünk meg a városszéli dojóba (az egykori kőolaj-étterembe), hogy a 18 éves siófoki karatéka ezüstérmet nyert a valenciai shinkyokushin Európa-bajnokságon a 65-70 kilós junior fiú kategóriában.
Megbékélt az ezüsttel
Kálóczi mester tanítványai (Shihan Kálóczi József 6. dan, WKO Branch Chief - karatés nyelven így pontos) 16 Eb-aranyat gyűjtöttek az elmúlt évtizedekben, így hát fel van adva a lecke Hardi Balázsnak is, aki két Eb-bronzot szerzett már korábban, ez most eggyel fényesebb érem, igaz, ahogy azt minden sportágban tartják, másodiknak lenni a legrosszabb… „Ez valóban így van, de már megbékéltem vele, hogy nem lettem Európa-bajnok – árulja el Balázs. – Hajszálon múlott… Erős ágra kerültem, a kétszeres Európa-bajnok fiúval kezdtem és legyőztem…”
„Én ekkor már biztos voltam benne, hogy Balázs megnyeri, de ilyen a sport – veszi át a szót Kálóczi József. – Ahol nem csak az eredmény fontos, hanem a háttér is; munka, erő, kitartás, alázat, ez hozza meg azután az eredményt. Balázs jó úton jár, nővére, Laura is csodálni való, hiszen egyszerre két egyetemre is jár, de a magyar bajnoki mezőnyben ott van az első ötben úgy is, hogy kevesebbet tud tréningezni. Vékony, csinos hölgy, az esztétikum jelenik meg a sportolásában is (kata versenyszámban, azaz pontozásos formagyakorlatban), Balázs teljesen más, ő egy kistigris, szamuráj küzdőszellemmel.”
A vébén még csak „turistáskodtak”
Balázs 6 éves korában kezdte, nővére, aki addig RSG-re járt, tőle kapott kedvet a karatéhoz. Míg Laura Erasmus-ösztöndíjasként Németországban is tanul és ezzel párhuzamosan idehaza is az ELTE közgazdász szakán, Balázs a Baross technikumban most érettségizett és folytatja is ott a technikusi képzést, épületgépész szakon. Mestere szerint a következő három év lesz számára a kritikus, amikor a juniorból az úgynevezett U 20-as „szűrőn” keresztül felkerül a felnőtt mezőnybe. Míg a lányoknál nincs testre mért ütés, a fiúknál már serdülőben is van, s a felnőttben már „fejre is mennek”, fej-K.O. is előfordul…„Azt tervezem, hogy legalább ennyit, vagy még többet edzek a következőkben is, hiszen már eddig is rengeteg energiát tettem a karatéba, az életem részévé vált – így Balázs. – Már jövőre kipróbálnám magam a felnőtt mezőnyben, felnőtt Eb-érmet szeretnék majd nyerni, négy év múlva pedig Tokióban világbajnokság…”
S hogy mennyi az a legalább ennyi edzés? Heti 8-10, ami a siófoki klub amatőr körülményei között nem volna lehetséges. Kálóczi mester úgy mondja: edzőtermet, azaz dojót tudnak biztosítani, jó tanácsokat is és edzéslehetőséget, de a többit Hardiék már „családi vállalkozásban” teszik hozzá. Balázs bátyja bokszoló, édesapja is sportolt, közös edzésterv alapján készül Balázs, mert azon a szinten, ahol ő van, illetve szeretne lenni, heti három edzés, amit a Siófoki Budoka biztosítani tud, édeskevés volna. Vetélytársai, például a grúz fiúk egészen más feltételekkel készülnek a versenyekre: délelőtt 4 óra, délután 4 óra edzéssel, komoly állami támogatással…
Balázs pedig ugye tanul és a duális képzés keretében dolgozik is. A siker titka tehát a család, állapítjuk meg közösen hármasban, amihez Laura azt teszi még hozzá: Balázs makacs fiú, hatalmas akaraterővel, amit célul tűz ki, azt véghez is viszi. Azt mindketten érzik, milyen pluszt ad számukra a sport; magabiztosságot, önbizalmat, kitartást az életben, a munkában. A családi háttérhez pedig még egy adalék: a Hardi-testvérek „családi költségvetésből” két hétre kiutaztak „turistaként” a világbajnokságra Japánba, hogy testközelből szívják magukba az élményt…
Karateközpont
„A család mellett mi, vagyis az 1978-ban alakult klubunk is mindig ott lesz a háttérben – teszi hozzá Kálóczi József. – Nevelni, edzeni lehet, de hogy bajnok is legyen valaki, az nagyon ritkán jön össze…”
Hardiéknál összejöhet; ismét egy bajnokjelölt, sőt, már bőven bajnok (5-szörös diákolimpiai, 6-szoros magyar bajnok) a siófoki klubban, a sokadik az évtizedek során, joggal állapíthatjuk meg tehát ezt is közösen: amilyen csendben, annyira eredményesen működnek, még az is meglehet, hogy sok évtizedes távlatban Siófok-szerte nincs eredményesebb sportegyesület náluk… Sőt, nem is csak egyszerű helyi sportklub, hanem a hazai shinkyokushin karate központja 40 idetartozó egyesülettel, lásd még a „Magyar Shinkyokushin Karate Szervezet – Kálóczi Branch” Facebook-oldalt. De mivel úgy nagyok, hogy valójában azért kicsik, támogatókat például mindig szívesen fogadnak…
Végül pedig Balázs – aki az Eb előtt nem sokkal fél évet rehabilitációval töltött súlyos vállsérülése után, de persze mivel ezt tűzte ki célul, Valenciában már ott volt a tatamin –, azzal kapcsolatban is, hogy mestere félti a most következő kritikus átmeneti évektől, csak annyit mond: „Én ha valamit kitűzök, véghez is viszem…”
F. I.
(A cikk a júliusi Siófoki Hírekben is olvasható lesz).
