Író-olvasó találkozó Bán Mórral.
Készül a film- és a regénysorozat folytatása is – adta hírül a siófoki könyvtár telt háznyi hallgatóságának Bán Mór („civil” nevén Bán János), a Hunyadi-regényciklus írója, akivel dr. Lengyel Róbert polgármester beszélgetett a Hunyadiak koráról, mely egy csapásra az országos érdeklődés középpontjába került a Bán Mór regénysorozatát alapul vevő tévésorozatnak köszönhetően. Az író elárulta: mielőtt belefogott volna az írásba és kutakodott a korabeli forrásokban, megdöbbentette, letaglózta, hogy a maga korában zsarnoknak írták le az utókor szerint oly népszerű, igazságos Mátyás királyt. „Négy-ötszörösére emelte az adókat, erős hadsereget szervezett, a Fekete Sereget, és folyamatosan háborúzott, miközben mind jobban kiterjesztette a határokat; birodalmat épített, hogy legyen erő a török ellen, de haláláig ezt kevesen értették meg. Harminchat év telt csak el és eljutottunk Mohácsig, és addigra már sokan megértették, hogy épp ezt a katasztrófát akarta elkerülni.”
Hunyadi János magyar volt, vagy román? – emlékeztetett Lengyel Róbert az ugyan értelmetlen, de gyakran felmerülő kérdésre, amire Bán János is úgy reagált: a 15. században ez a kérdés nagyon nehezen értelmezhető. „A román nemzet még csak kialakulóban, oláh nyelven beszélő havasalföldiek az ősök, hun, besenyő származású népek éltek a Kunországnak is nevezett Havasalföldön, de ekkor még a magyar nemzet is csak kialakulóban. Egyébként sem a származás számít, hanem a tett; Hunyadi János egész életében a magyar nemzetet szolgálta, szívvel-lélekkel, keresztény hittel, ha kellett, akkor a havasalföldi oláhokkal szemben, noha Oláh Jankónak is mondták. A románok már csak ezért se nagyon tudnak mit kezdeni vele…”
A regényírás nehézségeit azzal érzékeltette az író-olvasó találkozó vendége: forrás híján a történészek ma sem tudják a választ, hol és mikor született Hunyadi János, ki volt az édesanyja? „Nemrég egy történész barátommal vitáztam, aki azt mondta, a történelmi regények íróinak előbb egyeztetniük kéne a történészekkel – így Bán János. – De, kérdem én, melyikkel? Ahány történész, annyi elmélet. A várnai csatáról öt nem sokkal később keletkezett krónikát találtam és mind az öt másként írja le. Tuti biztos múlt nincs, fehér foltok vannak és értelmezések, a múltunkat mozaikdarabkákból kell összerakni.”
Nándorfehérvár nem magyar-török, hanem keresztény-iszlám háború volt a kecskeméti író szerint, aki Hunyadi János feleségét, Szilágyi Erzsébetet a nándorfehérvári hős halálát követően a magyar politikát meghatározó nagy formátumú személyiségnek tartja, hiszen például elérte a rendi országgyűlésnél, hogy a prágai fogságból hazatérő 14 éves Mátyást királlyá válasszák. „Ez történelmünk egyik legfényesebb pillanata, nemzeti egység alakult ki, a sok széthúzás mellett erre is képes volt a magyar, Mátyás erős állama után aztán megint „szétlopták” az országot…”
„De jó lenne nekünk ma egy Mátyás király!” – adott hangot óhajának a siófoki polgármester, mire író vendége azt felelte: „Mátyás halála után már a jobbágyok is ezt mondták, mert felismerték, hogy a létbiztonságuk lett oda. Az Osztrák-Magyar Monarchia majdnem ugyanaz a birodalom lett, mint ami Mátyásé volt, csakhogy utóbbi magyar dominanciájú, a nagyjából 4 millió lakos 80-85 százaléka magyar etnikumú. A törökdúlás után a 4 millióból 1,5-2 millió maradt, 30-40 százaléknyi magyar és a habsburgok elkezdtek más etnikumú népeket betelepíteni. Mátyás alatt nyílt az utolsó esély arra, hogy erős magyar állam, birodalom jöjjön létre.”
Bán János emlékeztette hallgatóságát Nándorfehérvárral kapcsolatban a Dugovics Titusz-legendára és az ikonikus festményre. „Ahogyan a tévésorozat 10. részében is látható volt, egy török kitűzi az iszlám zászlót a várbástyára, a török had már ünnepel, de egy magyar harcos odaugrik, a zászlóval együtt magával rántja a mélybe a törököt, gyorsan magyar zászló kerül ismét a várfokra, és ez fordulatot hoz a csatában. A kor krónikása, Bonfini írja ezt, de nem említve a magyar harcos nevét. A sokak által ismert festményen Dugovics Titusz magával rántja a törököt, és a háttérben milyen zászló van a magyarok kezében? Piros-fehér zöld! Amit ugye 1848-ban használtak először, de a festő is amondó volt, mint ami az én 14 regényemnek is az üzenete: ez a pillanat nem csak 1456-ról vagy 1848-ról szól, hanem ezeréves harcunkról a reménytelenségben, túlerőben, de mindig volt és lesz egy katona, egy hős, egy példakép. Ez tud erőt adni: legyenek példaképeink, ne hagyjuk őket feledésbe merülni!”
…
Hogyan nem került a Hunyadi-filmbe se Mohács, se néhány tucat angol íjász? Ezt is elárulta az író. Már húsz éve is felmerült egy Hunyadi-film, a leendő producer azzal jött vissza pénzszerző körútjáról, hogy az angoloknak és az olaszoknak is nagyon tetszik a sztori, csak annyit kérnek, hogy legyenek benne angol íjászok, illetve a pápa küldjön zsoldosokat Nándorfehérvárra. Nem csak ezért, de ezért sem lett semmi akkor a filmből, a végül most elkészült sorozat esetében pedig egy esetleges török támogatónak lett volna az az ötlete, hogy ne a nándorfehérvári, hanem a mohácsi csatával érjen véget…
F. I.
...
További képek a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
