Az idei Varga Imre Művészeti Díjas: Teleki Miklós.
„Adtam már szabadtéri koncertet is, de ilyet még nem; gyertyafényest, éjszakait” – mondta Teleki Miklós, akit egyedi, különleges szántódpusztai koncertjére kísértünk el; a megújult kulturális központ a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében szervezett gyertyafényes, késő esti hangversenyt a puszta kicsiny, 1735-ben épült kápolnájába. A közönség fele fért csak be, a másik fele a kápolna előtt, a szabad ég alatt hallgatta a siófoki művész zongorajátékát.
Teleki Miklós, ahogyan megírtuk, a szezonnyitón vehette át Siófok város először tavaly odaítélt kitüntetését, a Varga Imre Művészeti Díjat. „Ezzel a jó hangzású digitális zongorával olyan helyeken is lehet koncertet adni, ahol ennek híján erre nem volna lehetőség” – magyarázta Teleki Miklós, aki persze jóval több orgonakoncertet ad, orgonaművészként ismertebb és immár elmondható, hogy országszerte, hiszen idén várhatóan rekordot dönt majd fellépéseinek a száma; már most látja, hogy 110-nél is több lesz belőle. Elárulta: egyre nehezebb összeegyeztetnie a koncertre készülést a tanítással (félállásban zongoraoktató a helyi művészeti iskolában), de ez kellemes gond. A nyári szezonja is nagyon sűrű lesz, az immár tizedik orgonakoncert-sorozat első siófoki alkalmára július 15-én kerül sor és hétfőnként augusztus 19-ig lesznek hangversenyek a Fő utcai plébániatemplomban. E sorozat lelke, főszervezője egyébként Miklós felesége.
„Évről-évre nagyobb az érdeklődés, általában telt házasak már a siófoki koncertek – tette hozzá az újdonsült Varga Imre Művészeti Díjas. – De a sorozat része Balatonboglár, Hévíz, Székesfehérvár, sőt, a budapesti Váci utcai templom is, ahol a főváros legöregebb működő orgonáján játszhatok, s ahol a külföldi érdeklődők vannak többségben. Külföldre is hívnak, készülök például Lengyelországba és Izraelbe is.”
Teleki Mikós néhány éve azt mondta lapunknak: álma, hogy Siófok a klasszikuszenei programokról is ismert legyen. Arra a kérdésünkre, hogy történt-e szerinte azóta előremozdulás ezen a téren, azt felelte: „Igen, az orgonakoncertek megfelelő alapot teremtettek, felkeltették az érdeklődést a klasszikus zene iránt, a következő lépéshez azonban elengedhetetlen lenne egy jó minőségű koncertzongora. Ami leginkább anyagi kérdés, hiszen a művelődési központ nagy értékű Petrof zongorájának a teljes körű felújítása szakértő felmérése szerint 5 millió forintba kerülne, az ideális akusztikájú és befogadóképességű városházi házasságkötő terem leromlott zongorája helyett pedig egy jó minőségű felújított hangszer volna a megoldás, ez közel ugyanannyiba kerülne. Nagy kérdés persze, hogy mekkora volna az érdeklődés a zongorakoncertek iránt? Én komolyan hiszem, hogy minőségi komolyzenei programok kínálása esetén (az egyre jobb színházi, néptáncos és operett-programok mellett) a vendégkör összetétele is pozitívan változna, és ami lényeges, ezekhez a hangversenyekhez nyelvtudásra sincs szükség, hiszen Beethoven Japánban és Siófokon is Beethoven…”
A Varga Imréről elnevezett díjat a legbecsesebbek közé sorolja elismerései sorában – mondta kérdésünkre az orgona- és zongoraművész. „Találkoztam Varga Imrével még a Siófoki Alkotók Körében, jártam a budai műtermében is, itt Siófokon pedig a főtéri Széchenyi-szobor formálását kísérhettük anno figyelemmel. Olyan művésznek ismertem meg, akinek a kisugárzása hétköznapi ember számára szinte felfoghatatlan. Megtisztelő, hogy a nevét viselő díjra találtak érdemesnek; ez látszólag felemel engem is ehhez a nagyszerű művészhez, de persze nem akarom magamat hozzá hasonlítani…”
F. I.
(Cikkünk a júliusi Siófoki Hírekben is olvasható lesz).
Fotók:
Teleki Miklós a Szent István-bazilikában
Koncert előtt a szántódpusztai kápolnában
További képek a szántódpusztai koncertről a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
