Civil Akadémia.
Polgárháború, trónharc, a Szent Korona ellopatása Visegrádról, két király megkoronázása, két részre szakadt ország – ezek a „másik mohácsi vészként” is emlegetett várnai csata (1444) előzményei idehaza. Egyben az utolsó európai keresztes hadjárat vége, az utolsó esély a török kiszorítására a Balkánról, Európa földjéről. Hunyadi János Várna előtt sikeres hadjáratot vezetett a török ellen – emlékeztetett a Civil Akadémia keretében tartott történelmi visszatekintésében dr. Lengyel Róbert –, de Várnánál súlyos vereség következett, I. Ulászló királyunk elesett a csatában. A polgármester a legújabb kutatásokról is beszélt, melyek alapot adnak arra, hogy a nándorfehérvári hősnek, sőt, fiának is nyughelye és emlékhelye lehet egyszer. Hunyadi Jánost Erdélyben temették el, a románok feldúlták a sírját, csontjait szétszórták, de egy öreg bácsika eltett egy darabot belőle, ami azóta is megvan. Mátyás király csontjai egykupacban vannak Székesfehérvárott a királyok sírjában, de fia, Corvin János csontjából nemrég mintát tudtak nyerni, ami segíthet Mátyás csontjainak a beazonosításában. Mátraverebélyen pedig egy régi sírhelyen ősi Hunyadi-címer látható, a szájhagyomány szerint ez Hunyadi János apjának, Vajknak a sírja; a csontok vizsgálata alapján pedig az is eldőlhet, hogy az erdélyi bácsika által megmentett csontdarab valóban Hunyadi Jánosé volt-e…
