Interjú.
Miért szép a matematika? Ez Birkás György közelmúltbéli előadásának címe volt a Perczel 75 sorozatban...
– Miért, szép a matematika?
– Igen, szép – felelte Birkás György. – A Pitagorasz-tétel 2500 éve érvényes, örök. Ez még a fizikában sincs így ilyen egyértelműen, de a matematikában vagy igaza van valakinek, vagy nincs. Ezért is szép, ezért is szeretem. Olyan nincs, hogy valakinek egyáltalán nincs érzéke a matematikához, akivel meg tudják szerettetni, az meglátja a szépségét a logikai gondolkodásnak. Világos, érthető, aki akarja, megérti. Nem befejezett tudomány, lehet kutatni. Megmagyarázza a világot. A világegyetemet kutató fizikusok, tudósok is a matematikusok eredményeire tudnak alapozni. Érdekes és rejtélyes, hogy miért éppen a matematika írja le a világunkat; talán Isten is matematikus volt…
/Birkás György matematikus, tanár, közgazdász, 23 éve tanít a siófoki Baross középiskolában. Sakkoktató, a Sió-Sakk SC elnöke; 200 játék a sakktáblán címmel írt könyvet a sakkvariánsokról. 1984-ben, 17 évesen a Ki Miben Tudós televíziós vetélkedő 3. helyezettje volt, a következő évben részt vett a finnországi matematika-diákolimpián./
– Viszont sokan vannak, vagyunk, akikkel az iskolában nem sikerült megszerettetni…
– Sajnos az iskolában gyakran nem tanítanak meg gondolkodni, mert nem ez az elvárás „fentről”…
– Ma sem? Amikor mi tanultunk, akkor még nyilván nem ez volt…
– Sőt, azóta szerintem még romlott is helyzet. Pedig lennének ma már jó pedagógiai módszerek, tanultuk is ezeket…
– Mit tud tenni akkor ma egy matematikatanár, például Ön a Barossban?
– Próbálok logikai feladatokat, Rubik-kockákat vinni az óráimra, de főleg az iskolán kívül tudok többet tenni. Például a tervek szerint szeptembertől heti foglalkozásokat indítunk a művelődési központban matematikáról, matematikai játékokról, felső tagozatosoknak és középiskolásoknak. Vagy ott a 8 éve működő Facebook-oldalam, ami már bőven kilép az iskolai keretek közül, ott is a logikai gondolkodást „hirdetem”, az élet minden területén.
– Igen, olvasva az oldalt, mindenben: irodalomban, tudományban, politikában…
– Az első posztomban a milliót és a milliárdot hasonlítottam össze, persze példával, abból kiindulva, hogy Mészáros Lőrinc egy másodperc alatt keres 5 ezer forintot (ez persze csak akkor volt igaz, ma már nyilván többet…), az összvagyona a becslések szerint ezer milliárd forintnál is több, ami egymilliószor egymillió forint, ezt az emberek többsége nem tudja elképzelni se maga előtt. Azután egyre látogatottabbak lettek a posztjaim, elkezdtem naponta, később naponta akár többet is írni, és valóban van benne oktatás, tudománytörténet, napi politika, és persze vers, amit nagyon szeretek. De vezérfonalként a matematikai, vagyis a logikus gondolkodást szeretném népszerűsíteni, példákon keresztül. Arról is írok, hogyan befolyásolja a logikus gondolkodást az öröm, a bánat, vagy ami a legaktuálisabb, a stressz. Ami alapvetően pozitív, az evolúció során bennünk kifejlődött védekező mechanizmus veszélyhelyzet esetére, de ha ez a helyzet egyfolytában, hosszú időn át tart, az már kóros elváltozásokhoz vezethet, gátolhatja a logikus gondolkodást és konkrét betegséget is okozhat. Gondoljunk csak a mindannyiunkat „mérgező” óriásplakátokra... Igyekszem higgadtan, logikusan érvelni, ami ma már egyre ritkább a közösségi médiában. A napi 7-8 tanítási óra után az írás kapcsol ki, meg az olvasás; az esti szépirodalom sosem marad el, mostanában Nobel-díjast, Krasznahorkait olvasok.
– Matematikusként hogyan látja a jövőt a Mesterséges Intelligencia világában?
– Nem csupán matematikusként, hiszen a Siófoki Szakképzési Centrum MI-nagykövete vagyok, azaz a mesterséges intelligencia témájában én képviselem a centrumot, egy munkacsoportban az iskolai MI-oktatás programján dolgozunk. A Barossban már vannak osztályok, akik tanórai, külön tantárgyi keretek között tanulják a mesterséges intelligenciát; mert bár a diákok 80-90 százaléka használja, de valójában nem ismeri és jól használni enélkül nem lehet. Hogy mennyire változtatja meg a bennünket körülvevő világot? Alapvetően. A számítógépnek erre 50, az internetnek 10 évre volt szüksége, az MI 3-5 éven belül gyökeres változásokat hoz. Matematika terén 3 éve még általános iskolás szinten tartott, ma már egy versenyfeladatot, amit én 3 óra alatt oldok meg, az MI 3 perc alatt, igaz, a megoldás még nem mindig tökéletes…Úgy látom, a tényellenőrzés szerepe, a hitelesség jelentősége nagyon meg fog nőni a közeljövőben, hiszen ma egy videóról nem tudjuk eldönteni, hogy igaz, vagy hamis. Eltűnt a közös valóságunk, de én optimista vagyok: a tudománynak, a matematikának győznie kell!
– 1984-ben a fél Siófok izgult a tévé képernyője előtt Önnek, hogy emlékszik erre vissza?
– Akkoriban nagy dolog volt a tévében megjelenni, meg is lepődtem, amikor a következő napokban a városban ismeretlenek köszöntek rám az utcán… Harmadikos gimistaként nekem a Ki Miben Tudós már a sokadik tanulmányi versenyem volt. Harmadik lettem, jutalmul moszkvai és leningrádi kiránduláson vehettünk részt…
– Sportegyesületük elnevezése is valóságos „üzenet”: nem csak pusztán sakk, hanem „sakk, agytorna, képességfejlesztés, kreativitás”…
– Amikor még a Városi SE-nek voltunk a szakosztálya, és egy 5 éves kissrácot tanítottam sakkozni, az anyukája megkérdezte, miért nincs önálló egyesületünk. Ez az anyuka, a szülők, akik segítettek a Sió-Sakk SC létrehozásában, a Hexa kávézó tulajdonosai, azóta is a fő támogatóink. Ma elnökként én már csak szervezek (mint a március 14-i Pí-napot, vagy az április 18-án a Barossban esedékes kilencedik siófoki sakkfesztivált), Haszon Dávid FIDE-mester oktat, és ma már NB II-es csapatunk van, zömmel ifjúsági korú játékosokkal, de így nálunk az előrelépés garantált. A somogyi diákolimpiákról már most is mi hozzuk el a legtöbb aranyat. Jól kell csinálni, ennyi a titkunk. És ahogy arra egyesületünk elnevezése is utal: fontos a logika, a logikus gondolkodás az életünkben, a sakk erre is megtanít, sőt, a győzelem és vereség elviselésére is. Tehát nem csak a matematika szép, hanem a sakk is…
F. I.
/A Siófoki Hírek áprilisi számában megjelent cikk/.
