Honnan jöttünk, merre jártunk, kik a rokonaink?
Élete meghatározó élménye, hogy 10 éve tagja lehetett annak a kutatócsapatnak, amelyik az Urálon túl „magyargyanús” leleteket tárt föl a 8. századból származó sírokból – árulta el a Perczel 75 decemberi előadója, dr. Antal Miklós, aki akár régész kutató is lehetett volna, ám több mint 40 éve történelmet tanít, többek között a Perczel Mór Gimnáziumban.
„Siófoki gimnazista koromban is a kelet, a lovas nomádok világa vonzott (ma is tartok lovakat), az uráli sztyeppébe kiabáltam bele 2015-ben, hogy szabad vagyok, mint a madár az égen” – árulta el Antal Miklós, aki az ősmagyarok vándorlásáról beszélt az egykori perczelesek előadássorozatának részeként, feltéve a sokakat foglalkoztató alapkérdéseket: kik vagyunk, honnan jöttünk és mikor, merre jártunk, kik a rokonaink?
A Türk Attila régész vezette magyar és orosz kutatócsapat feltehetően az egyik keleten maradt magyar közösség maradványaira bukkant az Urál-hegység keleti oldalán, az Ujelgi-tónál. Egyes szakemberek szerint ez új korszakot nyitott az elmúlt időszak magyar őstörténeti-régészeti kutatásában. A „magyargyanús” sírokból előkerült tárgyak pont olyanok, mint a honfoglalás kori Kárpát-medencei anyag. „A honfoglaló magyarság keletről jött, de valójában honnan és mikor, ez nagyon érdekes kérdés – így Antal Miklós. – És bár a régész egyet nem tud, hogy akit kiásott, az milyen nyelvet beszélt, az antropológiai módszerek egyre jobbak, a technika fejlődik, és egyszer talán választ kapunk a kérdéseinkre.”
Hol lehetett az uráli átjáró, ahol a nyugat-szibériai alföldről átlovagoltak eleink és érték el (néhány évtized alatt?) a Kárpát-medencét, ezt is igyekeztek 2015-ben felderíteni oroszföldön (ahol Antal Miklós hasznát vette egykori perczeles osztályfőnökétől, Pál Marica nénitől tanult orosztudásának is). Talán éppen a Szamara folyó torkolata körül, ahol a kor sztyeppei nagyhatalma, a kazár birodalom őriztette az átjárókat a népek kapujának nevezett sztyeppén. A szamarai múzeumban találkoztak azzal az igazgatóval, aki lelkesen vizsgálja a „magyargyanús” leleteket, lévén, hogy Székesfehérváron született… Lelőhelytől lelőhelyig járták az orosz tajgát és sztyeppét Bojanovótól Cseljabinszkon át az eredeti hun temetkezési helyekig, a kurgánokig. „Hunok, bolgárok és feltehetően magyarok, már 460 körül kint voltunk a sztyeppén, ez is egy elmélet, az Onogur törzsszövetség, de arra megint nincs magyarázat, hogy miképpen jutottunk föl északra, az Urálon túlra – folytatta a történelemtanár. – Csak újabb kérdések tehát, mint ahogyan a „halzsíros”, vagyis finnugor nyelvrokonságról is, vagy a szkíta-magyar őstörténetről. Volna hát még mit kutatni, jó volna még folytatni az etelközi magyar sírok feltárását is, de azok most éppen alá vannak aknázva az ukrajnai háborúban…”
F. I.
...
A Perczel 75 jövő évi programja:
https://www.facebook.com/profile.php?id=61580428447745
…
