Alig több, mint 300 éve népesült be a mai városközpont.
Legendacáfoló-, vagy épp megerősítő, tudományos kutatómunkával készült, de olvasóbarát és mindenképpen hiánypótló: a „Siófok-20. századi történetek” bemutatója után két évvel most itt a folytatás, a még vaskosabb „Siófoki századok”. Településtörténet, Bognár Zoltán siófoki kötődésű történész szerkesztésében és részben az írásaival, valamint jó néhány szerzőtárséval. S egy meglepetés, egy irodalmi kuriózum: Siófoki emlékek címmel történetek, dokumentumok, szépirodalom Siófokról a másik frissen megjelent kötetben. A közel 1700 oldalnyi olvasnivaló megjelenését Siófok város önkormányzata támogatta.
Létezett-e, s ha igen, hol állt a foki török vár? Lehet, hogy két helyen is állt török erődítmény? Fok és Sió egy és ugyanaz a folyam, vagy két kifolyása is volt egy időben a Balatonnak? Galerius zsilipje valóban csak legenda? Bognár Zoltán a török vár kapcsán fogalmazott úgy a kettős könyvbemutatón a Teátrum kávéházban: inkább további kérdések sora merült fel a korabeli írásos emlékek, kordokumentumok feldolgozása után. Ami bizonyos, Siófok „magyar” története is a Tihanyi alapítólevéllel indul (1055), ott említik először Fukot, de akkor mint a tóból kiszakadó vizet, lakott településként Huluoodit (Holovógyot). A tatárjárás és a török idők Fuk, Fok, Losta (Lusta) faluja után a 17. század végén kezdett benépesülni a jelenlegi városközpont, ami ezek szerint csupán alig több, mint 300 éves, a Sió-fok név ennél is fiatalabb, nem sokkal több 200-nál. Azután mérföldkő a fejlődésben a déli vasút megépülése és a Sió szabályozása 1861-re és 1863-ra (az új kötet gyakorlatilag újdonságként hangsúlyozza, hogy a kettő szorosan összefüggött), egy újabb korszakhatárt pedig már éppen 80 éve, 1944 végén örökített meg így Szalay Etelka, akinek édesapja, Szalay doktor a Sió-parti legendás klinika vezetője volt (ez már a siófoki írásos emlékeket összegyűjtő irodalmi kötetben olvasható): „Elkezdtek özönleni a front elől menekülők. Siófok még utoljára felöltötte mondén arcát: az utcákon ismeretlen nők tűntek fel nercbundában, elegáns lovagokkal; katonák, magányos prémkabátos férfiak kísértettek utoljára a végleg távozó múltból, majd eltűntek egyik napról a másikra.”
A siófoki századok persze nem ilyen gyorsasággal múltak el és a szerzők is jóval alaposabban járják körbe témáikat a kötetben, de ahogyan a tavalyi városnapon Siófok barátja elismerésben részesült szerkesztő-történész mondta a kötetek bemutatóján, még így is maradhatott olyan, amit javítani kéne, vagy ami kiegészítésre szorulna – ezeket az információkat szívesen fogadják. Azt is elárulta, hogy kedvenc fejezetei azok, melyek azt taglalják, hogy milyen hatással volt az ember a környezet fejlődésére; ilyen például a Sió szabályozása, vagy a fürdőhely kialakulása. Széplak, Kiliti, a tisztviselőtelep, Újhely, Sóstó és Szabadifürdő történetét is felvillantják a szerzők. Megtudhatjuk, kik voltak az első nyaralótulajdonosok a fürdőteleptől Világosig tartó tisztviselőtelepen: nem csak tisztviselők, hanem iparosok, bohém művészek is, vagy éppen Horthy „jó emberei”, azaz maga a magyar történelem vonul(t) itt fel, ahol az első épület az éppen tavaly elbontott Zsófia gyermekszanatórium volt. A kiliti történethez pedig Huchthausen Lajos esperesplébános fennmaradt visszaemlékezései tesznek hozzá sokat, aki 1935-től egészen 1972-ig a kilitiek papja „tudott maradni”, s ahogyan Kovács Emőke történész megállapítja, nem csak pap, hanem a helyi közösség vezetője is volt a nehéz időkben. S a Siófoki századokba már (a női karé mellett) az 1876-ban alakult Siófoki Férfi Dalkör története is bekerült – merthogy a két éve megjelent kötetből Pintér László korábbi egyesületi vezető hiányolta… A QR-kód leolvasói pedig videókat is megnézhetnek, melyek segítenek elképzelni az adott kor miliőjét.
A miliőt segítik átélni a Siófoki emlékek történetei, irodalmi művei, dokumentumai is, hiszen sokan, sokat írtak Siófokról, Gárdonyitól Karinthyig, Pálóczi Horváth Ádámtól Bohuniczky Szefiig. Ezeket gyűjtötték össze ebben a kuriózum-kötetben. A kettő együtt karácsonyi ajándéknak is kiváló, de Bognár Zoltán szerint a súlyuk miatt akár edzeni is lehet velük…
...
Néhány fejezetcím-részlet: fokvár; a Balaton vízszintszabályozása; a déli vasút szerepe; siófokiak majomjelmezben; ezüst sirályok a Balaton felett; mozaikok a balatoni hajózás és hajósok történetéből; a modern építészet árnyalatai; Siófok és az olajipar; ügynökök és állambiztonsági tisztek Siófokon; szemelvények a háziipari szövetkezet történetéből; festők, szobrászok Siófokon, Siófokról.
F. I.
Képek a könyvbemutatóról:
