Szkíta őseink, a kettős kereszt, Petőfi csontjai és a Covid – évszázadokat, sőt, évezredeket fogott át a Civilek a Nemzetért Egyesület rendezvénye a városnap „előestéjén”, kettőskereszt-állításuk kilencedik évfordulóján.
„Adományokból kilenc éve állítottuk az apostoli kettős keresztet, ősi jelképünket, elődeink nyughelyén” – emlékeztetett Horváth János, a rendező egyesület elnöke, hozzátéve: rendezvényük több városi civil szervezet együttműködésével jött létre. Majd arról is beszélt: rejtélyes módon megmaradt nép a magyar, ahogyan Molnár V. József is írta, örökölve egy, az ősi görög-római civilizáció előtti jelentős kultúra nyelvét, írását, hitvilágát, népénekeit. S ez a kultúra a szkíta, vagy ha úgy tetszik székely, sumér, pártus, hun. „A székely-magyar rovásírás egyik összetett betűje a gyé, ami egy kettős kereszt” – így Horváth János.
A 200 éve született Petőfi Sándorról többen is megemlékeztek; Takács Péter tanár méltatta a költőt, az általános iskolás Volgemut Vajk A 19. század költői című versét mondta el, Horváth János megjegyezte, hogy megdöbbentő módon nemrég a budapesti Petőfi-laktanyát átkeresztelték a Habsburg Mária Teréziára. Dr. Pócs Alfréd orvos pedig, aki eredendően egészségügyi témában, legfőképp a Covidról jött felszólalni, azt állította: Petőfi csontjai ma egy sportszatyorban vannak Németországban. Az általa hangsúlyozott elmélet szerint költőnket 1849-ben az oroszok fogolyként hurcolták el innen 8 ezer kilométerre, a Bajkál-tó mellé, 1856-ban halt meg és Barguzinban temették el. Pócs szerint a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére 2015-ben Kínában DNS-vizsgálat alá vetették a barguzini sírban talált csontokat, s az eredmény: közel 100 százalék Petőfi…
A tudományt, a WHO-t (az egészségügyi világszervezetet) a pénzhatalom mozgatja, semminek se higgyenek; ne féljenek a Covidtól, akit a járvány idején kórházba vittek, azokat megölték, mert a WHO-előírások szerint kezelték; az életmód a lényeg, ha nincs bennünk stressz, feszültség, bosszúvágy, akkor jól működik az immunrendszer és nem lehet baj; a vakcina ma is csak kísérlet, de ha erősen hiszünk benne, még meg is gyógyíthat; a lélek pedig örök, senki se féljen – ezt is Pócs Alfrédtől, az Orvosok a Tisztánlátásért Mozgalom vezetőjétől hallhatta a siófoki Civil Ház népes közönsége.
„A hit csodákra képes, és nem feltétlenül Isten-hitről van szó” – ezt már dr. Simon Kornél belgyógyász-kardiológus professzor mondta és elmesélt egy történetet. Amerikában a halálraítélt gengszter fájdalmatlan halált akart és azt mondta neki a börtönorvos: bekötjük a szemét, szúrunk egy vénát és szép lassan el fog vérezni, nem fog fájni. Bekötöttek neki egy infúziót, egy edénybe pedig jól hallhatóan csöpögtettek valamilyen folyadékot. A halálra ítélt azt hitte, azt hallja, hogy a vére csöpög és az amúgy makkegészséges fiatal gengszter valóban meghalt. – A hit az egészéges testet meg tudja ölni, a gyógyíthatatlant pedig meggyógyítani – folytatta Simon Kornél. – A hit azt jelenti: olyasmikben hiszek, amit az ész tagad – ezt a pszichiáter ugye kezeli. A hit bennünk van, de nincs a hatalmunkban – de akkor vajon kiében? Azt mondogatjuk, a testi egészség a legfontosabb, de vajon tényleg így van? A belső béke, a hit nem értékesebb? Az orvostudomány a testgyógyításba feledkezett. A halálos beteg is lehet boldog, erre az orvos az intenzív osztályra viszi. Az életnek nem a halál az ellentéte, hanem a szenvedés, mi meg szenvedtetjük. A hitből fakadó lelki megkönnyebbülés a testi szenvedéstől is megszabadíthat.”
Holl József az idei siófoki városnapra írt versét mondta el, dr. Lengyel Róbert polgármester pedig arról beszélt, kapcsolódva a rendezvény alaptémájához: a kettős kereszt az együvé tartozás jelképe is, és neki erről az jut eszébe, hogy ő és Varga Imre 100 évvel azután, hogy őseik a Délvidékről Siófok közelébe költöztek, jöttek rá, hogy elődeik ugyanonnan származnak. És ezen együvé tartozás jegyében lesz a városnap fő előadója a Bagossy Brothers is, az erdélyi Gyergyószentmiklósról.
Bemutatkozott Nagy Ágoston, a Magyar Kultúra Lovagjának két hónapja alakult vak bottyános gyermekkórusa is; többek között a Magyarok Világhimnuszát énekelték el Hadadi László oboakíséretével.
F. I.
...
Holl József verse:
Siófok 55 éve
Siófok és a Balaton,
Ismert az egész világon.
Balatonnak ősi képe,
Magyarságnak – öröksége.
Település ősi volta,
Emlékképbe van - sorolva.
Ötvenöt évvel korábban,
Faluként - élt a világban.
Törekvése s fejlődése,
Lassan – lassan felemelte.
Városképet alapozott,
S a nagyvilág felé – nyitott.
Volt néptánc – népfőiskola,
Népek bálja és táncháza.
Fejlődésével – elérte,
S rangját - várossá emelte.
Ötvenöt év a városban,
Komfortos élet – rangjában,
Hozta el az ismertséget,
S adott nekünk képességet.
Színház, zene s fesztiválok,
Dalkör, tánc s kiállítások:
Ismertségünk csak fokozták,
Félvilágot – ide csalták.
Kulturális központjával
S művészi alkotásokkal,
Gazdagodott a városunk,
Melyre - igen büszkék vagyunk!
Fejlődés - ma is – töretlen,
Mert erő duzzad – szívünkben!
Lelkünkben - jövőépítés,
Kultúránkkal - csodatevés.
A szép rózsakert helyszíne,
Kálvária Liget képe,
S a Kettőskereszt szelleme,
Lelkünket – megérintette!
Néhány változás már jelzi,
Népünk – a várost építi.
A nyarunk fővárosában
Az ember -, hisz a csodákban!
A sok-sok rendezvényével,
S a – vendégszeretetével,
Egy vonzó - szép várost alkot,
Mely - sok elismerést hozott!
Kívánjuk: tovább szépüljön,
Turisták özöne jöjjön!
S vigyék el a nagyvilágba,
Szép vagy - Balaton országa!
-------------------------
...
További képek a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
