A DRV verte dobra „majdnem” vízparti ingatlanát az Ezüstparton. Vagy inkább Újhelyen?
A Bakony utca-közeli (ennek az utcának a Balaton felőli végén áll a Baross középiskola épülete) szabadstrandból fog feltehetően kihasítani egy 0,2 hektáros (2000 négyzetméter) darabot annak az ingatlanárverésnek a következménye, mely a napokban zajlott online; 419,8 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg a nemzeti vagyonkezelő a tulajdonos DRV Zrt. megbízásából. A területet a város önkormányzata bérli jelenleg a vízműtől, és szabadstrandként hasznosul. Amint azt a városházán megtudtuk, a most dobra vert ingatlan közvetlenül a nemrég felhúzott apartmanházakkal szomszédos nyugati irányban, kelet felé azonban nem nyúlik el az idei szezonra átadott 3x3-as kosárlabdapályákig és az azt körülölelő füves szabadstrandplaccig (pontos koordinátái: Deák Ferenc sétány, helyrajzi szám: 7452/2).
Az ingatlant a Balatontól egy keskeny, önkormányzati tulajdonban álló füvesített, szabadstrandként és parkként funkcionáló közpark választja el. A telek beépíthető, ugyanakkor közművesítetlen. Bérleti jogviszonnyal terhelt, ez 2024. június 1-ig szól, de a szerződés tartalmazza az indokolás nélküli rendes felmondás jogát, legalább 60 napos felmondási idővel. A bérlő a jogviszony megszűnése esetén kártérítésre nem tarthat igényt, ugyanakkor a bérleti szerződés Siófok Város Önkormányzata részére elővásárlási jogot biztosít.
A városházán arról is tájékoztatták a Siófoki Híreket: korábban készültek tervek a terület rendezésére, parkolók kialakítására és vendégeket kiszolgáló egységek létesítésére. S hogy a város élni kíván-e elővételi jogával? Ez nyilván a liciten kialakult ártól is függ, de dr. Lengyel Róbert polgármester azt mondta: „Nyakunkon a Galerius fürdő felújítása, az uszodaépítéséhez szükséges önkormányzati telek rekultivációja és közművesítése, ezek jelentős összegekbe fognak kerülni. A lerobbant járdákat, utakat, épületeinket is szeretnénk apránként rend tenni, s persze az intézményi fenntartási költségek is csak felfelé mennek. Egyszóval kiadásaink az egekben, az infláció borzalmas, az önkormányzatoktól az állami elvonások is egyre nagyobbak, így aztán ingatlanokat, főleg ilyen drágákat (gondolok itt a szintén eladó egykori halászati telekre is, ami ma még ingyenes parkoló) kivásárolni nem valószínű hogy lesz pénzünk, hacsak nem adunk el mi magunk is önkormányzati ingatlanokat...”
…
Ezüstpart? Újhely? Széplak?
Az ominózus DRV-s ingatlant ezüstparti szabadstrandként emlegetni nem pontos, sokkal inkább újhelyi szabadstrandról van szó – hívta fel a figyelmet N. Kósa Judit újságíró, aki hosszú évek óta kutatja Széplak történetét, hogy gyűjtéseit hamarosan könyv formájában is napvilág elé tárhassa. S hogy a hasonló kutatómunkát nem végző siófokiak is tisztába kerülhessenek végre azzal, hogy mit is jelentenek pontosan ezek a helynevek: Széplak, Újhely, Ezüstpart. A régi elnevezésekről (Balatonlidó, Vilmatelep, Csibetelep) nem is beszélve…
N. Kósa Judit (aki tavasztól őszig számít széplaki lakosnak) a Népszavában több cikkben is foglalkozott a Siótól nyugatra eső (üdülő)terület kialakulásával. Ezekből tudhatjuk azt is, hogy Rosznagl István vasúti mérnök 1895-ben tette le a Sión túli nyaralóhely alapjait. Fenyveserdő futott végig akkor a Siótól a mai Bethlen Gábor utcáig, a mai újhelyi szabadstrandtól kezdett parcellázni a mérnök, nagyjából a jelenlegi Lidl áruház vonaláig (ennek esett áldozatául a valahai lóversenypálya is). Ő építtette az utat és az első nyaralókat is. Vilmatelepnek 1908-tól kezdték emlegetni a területet, az akkor már főmérnök Rosznagl hitvese, Mikolás Vilma után, aki jeles alakja volt a siófoki hölgytársaságnak, lévén számos jótékony akció szervezője (az akkori vilmatelepi villák közül egy 1912-es évszámmal jelzettet ma is látni a Fenyves soron). Bolt is nyílt és naponta hatszor járt az omnibusz Siófokra.
Vilmatelep 1930-ban szűnt meg, pontosabban az elnevezése, ekkor lett Balatonújhely. Balatonszéplak (de ekkor még Csibetelep) parcellázása pedig már egy másik történet, azt Szűcs Zsigmond pesti pénzember éppen ez idő tájt kezdte, a mai Vécsey utca és a széplak-alsói vasútállomás között.
„Mi, zord széplaki lokálpatrióták a két széplaki vasútállomás közötti, 1929 körül, Szűcs Zsigmond által parcellázott területet tekintjük Széplaknak – mondta az újságíró kolléga. – Megengedőleg idesorolható még az Ezüstpart elejéig tartó terület (Csongor utca), és nagy erők mozdulnak meg a Zamárdi-Felsőn lévő "Széplak-Alsó" (Orgona utca-Folyó utca) széplakosításáért is.”
Csibetelepből Balatonlidó helyett Balatonszéplak
Szűcs Zsigmondnak hívták a pesti pénzembert, aki a húszas évek végén meglátta a lehetőséget a Siófok és Zamárdi közötti homokbuckás pusztaságban. A veszprémi székes-káptalan tulajdonában lévő, Kilitihez tartozó Csibetelep akkor már idegen testként ékelődött be a somogyi Balaton-partot lassan elfoglaló fürdőtelepek hosszú sorába. Szűcs 1929-ben megvásárolta a Siótól délnyugatra eső 220 ezer négyszögöles területet, és kettéosztva nekifogott a siófoki villatelep, illetve Balatonlidó parcellázásának. Hogy Balatonlidóból végül nem lett semmi, arról nem ő, hanem Herzog József országos levéltári főigazgató tehet. Neki kellett volna ugyanis engedélyezni Csibetelep új nevét, azonban „mint nem magyar elnevezést” elutasította, és csak az 1933-ban benyújtott Balatonszéplakhoz járult hozzá.
Ezüstpart: az új feltöltés a 60-as években
Jóval később, 1960-ban véglegesítették a Siófoktól keletre és nyugatra húzódó tópart feltöltését – olvasható N. Kósa Judit egyik cikkében. „Adta magát a következtetés: ha feltöltik a partot, akkor lesz hely vállalati és szakszervezeti üdülőket építeni a derék beutaltaknak. S mivel a Siófoktól keletre húzódó szabadi partot – úgy is mint Aranypart – a szállodák létesítésére szánták, a vállalati üdülőknek maradt a széplaki rész, frissen nyert nevén az Ezüstpart. 1962 májusában megkezdődött a munka, és 1971-ig másfél kilométer hosszan feltöltöttek mindent Újhelytől Széplak közepéig. Akinek addig vízparti telke volt, az egy széles sétány mentén találta magát, és várhatta, hogy a Balatontól visszahódított szűzföldön megkezdődjön az üdülők felépítése (járt persze valami kárpótlás is. A telekérték tíz százalékát kapták a hajdani vízpartiak, de ebből szigorúan levontak, ha a földjüket a feltöltéskor kipótolták).”
És sorra épültek az üdülők a feltöltésen: elsőként a Nehézipari Minisztérium üdülője, valamint a nemzetközi újságíró szervezet üdülőháza, majd a Hableány étterem, az Orion bár, azután a Medicor és a Dunai Vasmű közös, acélvázas üdülője, illetve a Vasmű nyaralótömbje (ez utóbbi alig pár lépésnyire állt a tervezője, Virág Csaba harmincas évekbeli családi nyaralójától, amelyet ugyancsak partra vetett a területfejlesztés). „A Siófokon e célból alapított panelüzem hamarosan előállította az első egység építőanyagát, és bár ezután jött egy kis csúszás, 1972-re egy tízemeletes és három háromemeletes már fogadta az üdülőket. A lelkes beszámolók szerint szállodai kényelemben, zuhanyozós-vécés szobákban, tévészobákat és klubhelyiségeket használva, háromféle menü kínálatot élvezve nyaralt itt egyszerre 1500 dolgozó, naponta 18 forintért…A télen mindössze 16 ezer lelkes Siófok infrastruktúrája igen nehezen birkózott meg ezzel az embertömeggel. Nem volt elegendő személyzet, a toronyházban akadozott a vízellátás, a boltokban több volt a hiánycikk, mint az áru...Az összes többi tervezett épület közül mindössze a második toronyház készült el 1983-ban, ez a nevezetes „sajtreszelő ház” fedett uszodával” - vagyis a Hotel Ezüstpart.
Összefoglalva tehát míg az Aranypart a Nagystrandtól keletre a régi szállodás rész, az Ezüstpart az egykori üdülős rész a nyugati feltöltésen, nagyjából a Badacsony utca és a Cinege patak között. Vagyis az Ezüstpart a 60-as-70-es évek feltöltése, a Balaton régi partvonalától (körülbelül a mai sétányoktól) a víz felé. A Siótól a Badacsony utcáig Újhely, onnan az Orgona utcáig Széplak. A most dobra vert „ezüstparti” szabadstrand tehát újhelyi, az a feltöltés ugyanis későbbi, mint az emlegetett 60-as évekbeli szakszervezeti, vállalati üdülős feltöltés.
F. I.
A képeken:
- Ez a szabadstrandi rész tűnhet el a licit nyomán
- Újhely és Siófok, 1930 körül
- Légi felvétel a 20-as évekből: a kikötőtől nyugatra Újhely korai épületei, távolabb Zamárdi, a kettő között a későbbi Balatonszéplak, a képen még üresen
- Térkép a 40-es évekből (?) Újhellyel (Vilmateleppel), Széplakkal és a rejtélyes Kukacossal. Ezüstpartnak még se híre, se hamva.
(Képek: Siófoki Hírek, Balatonlidó-Balatonszéplak Facebook-oldal)
