...avagy miért nem hungarikum a bélyeges tégla?
A messziről nézve egyszerű fali tégla is lehet közelről érdekes, mi több, izgalmas: ezt tanultam meg Imre Sándort hallgatva, aki a májusig tartó Perczel 75 sorozat előadójaként beszélt különleges hobbijáról, a bélyeges, azaz feliratos téglák gyűjtéséről. „Az 1600-as évekből már előkerültek évszámos téglák,1200 darabos gyűjteményem legrégebbi darabjai 1654-es és 1658-as téglák – így Imre Sándor, aki Hunya Lajos tanár úr osztályába járt anno a Perczelbe. – Nyugdíjasként, 14 éve kezdtem a téglagyűjtésbe, Veszprémben, ahol panelban laktunk, két garázsnyi gyűlt már össze, mire hat éve visszaköltöztünk Siófokra.”
Nem nehéz kitalálni, miből van egy téglagyűjtő kerítése, természetesen díszes téglák százaiból, és persze ezek a téglafalak körbeveszik Imre Sándor egész telkét. Fali tégla, kúttégla, kerítéstégla, padlás- és párkánytégla, álló és fekvő, évszámos, monogramos, máltai keresztes, horogkeresztes, vörös csillagos, településneves, szabadkőműves-jelképes, grófi kúriák téglái, Zichy, Esterházy, Batthyány, Rédei, Károlyi, és így tovább… „A bélyeges téglák vetőládában készültek, ahová a betűket fordítva, azaz tükrözve kellett befaragni – magyarázta a siófoki gyűjtő. – Ez nem mindig ment tökéletesen, ezért sok a fordított betűs, ezek az egyediségük miatt értékesek, a „z” és az „s” betűt fordították meg a leggyakrabban, de él az a vélemény is a gyűjtők körében, hogy anno analfabéták is faraghatták a betűket a ládákba, egyes betűhibák legalábbis erre utalnak a régmúltból. Kuriózum az állatlábnyomos tégla is, ugyancsak az egyedisége miatt. Magyarországon egyetlen múzeum sem foglalkozik téglákkal, mi, gyűjtők a Monarchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesületében cserélgetünk, illetve próbáljuk kinyomozni akár levéltárakban is egy-egy nehezen megfejthető felirat eredetét. Siófoki tégláim is vannak, a „P. T. sfk 2” feliraton a „p” és a „t” a téglagyáros monogramja (vélhetően Pollák Tiboré), az „sfk” jelenti Siófokot, a 2-es pedig a téglagyártó brigádot. Indiai, angol és francia darabom is akad. Ha a Túró Rudi hungarikum lehet, a szép téglák miért nem azok? Az egyesület szeretné elérni, hogy az legyen. Hiszen ezek művészi tárgyak a rég-, vagy éppen a közelmúltból. Értékmegőrzők vagyunk.”
Imre Sándortól azt is megtudtuk, miért van pálinka és sör állandó jelleggel egy téglagyűjtőnél. A megfejtés: azért, hogy amikor járja a vidéket és szép téglára lel, legyen mit adjon cserébe. „Előző életének” titkairól – amikor a szentkirályszabadjai repülőtéren harcihelikopter-kiszolgálóként, majd a katonai elhárításnál titkosszolgaként tevékenykedett – pedig majd egy következő Perczel 75-előadásban mesél, április 24-én…
F. I.
...
További képek a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
