Siófok55 városnap: Sztranyák József és posztumusz Gombai Tibor került a díszpolgárok sorába.
1968: emlékezetes világpolitikai események mellett idehaza is mozgalmas esztendő volt, megnézhették a tévékészülékkel rendelkező kevesek az első színes magyar tévéfilmet, a Koppányi aga testamentumát, megjelent a boltokban a „hanyatló nyugat” kokakólája, a táncdalfesztiválon meg berobbant az Illés zenekar – idézte fel ünnepi köszöntőjében dr. Lengyel Róbert polgármester. „Az Úr1968. esztendeje történelmi jelentőségű volt és lesz is mindig ennek a csodálatos kis városnak is. Felmenőink szellemi erőforrásainak és kezemunkájának köszönhetően ugyanis az akkori rendszer érdemesnek találta Siófokot, az addigi nagyközséget, hogy városi rangra emelje. Akkorra Siófok egyszerűen megérett erre. Már szállodák, üdülők, strandok, éttermek sorakoztak, település-összevonással a lakosságszám is indokolta és az itt élők is szerették volna. A rendszerváltásig főleg a szocialista országok polgárainak egyik legkedveltebb célpontja lettünk, no meg az NDK-sok és NSZK-sok egyik családi találkozóhelye is. S a vállalati, szakszervezeti üdültetés fellegvára, amikor még az átlag magyar dolgozók tömegei is lehetőséget kaptak, hogy fillérekért kipihenjék a szocializmus rendíthetetlen építésének fáradalmait. Azóta sok minden változott, sok minden a helyére került, s persze vannak dolgok, amiket hiányolunk a múltból és nosztalgiával gondolunk rájuk, de nekünk, a mostaniaknak, elsősorban az a dolgunk és felelősségünk, hogy a jelen problémáit megoldjuk és tovább építsük a jövőt. Ehhez pedig jó úton haladunk. A saját bevételeinket észszerűen elosztva, a pályázati lehetőségeket kihasználva építjük, szépítjük a városunkat. Nem véletlen, hogy évek óta a legnépszerűbb belföldi turistacélpont vagyunk, immár folyamatosan millió feletti vendégéjszakaszámmal az élen haladva és az sem véletlen, hogy a vállalkozások is szívesen fektetnek be Siófokon, amit pedig a növekvő iparűzésiadó-bevételünk jelez. Siófok sok szempontból nagyon jó hely. Persze nem mindegy, a városvezetés milyen irányt szab a fejlődésnek, miképp gazdálkodik a közössel, de az érdem alapvetően és elsősorban az itt élő közösségé. A szorgalmas, két kézzel, vagy szellemi tőkével építő, lokálpatrióta siófokiaké. S az együttműködőkről se feledkezzünk meg. A megyei közgyűlés, az országgyűlési képviselőnk, a megyei és helyi rendvédelmi és rendészeti szervek, a kórház, a mentők, az iskolák, óvodák pedagógusai, nevelői, a városunkban jelen lévő egyházak képviselői, nagy cégek és kisebb vállalkozások sokasága és hosszan sorolhatnám még, hogy kik azok, akik szintén dolgoztak és dolgoznak azon, hogy nekünk jobb legyen.”
A polgármester kiemelte: a városnap azonban hagyományosan elsősorban is azoké, akik elismeréseket vehetnek át, akik még az átlagnál is többet tettek, tesznek azért, hogy városunk valóban jó hely legyen.
Díszpolgárok
Posztumusz Gombai Tibor a siófoki Posta 1. sz. hivatala volt osztályvezetője, Siófok jelképének, jelenlegi címerének tervezéséért. Gombai Tibor 1955 óta élt Siófokon, a posta 1. sz. hivatalában kezdett dolgozni, ahonnan kézbesítési és szállítási osztályvezetőként ment nyugdíjba. Szeretett rajzolni, rendszeresen képezte magát és családfakutatásai során felkeltette érdeklődését a címerek tanulmányozása. A heraldika, a címertan szabályait tanulmányozta, kutatta. Érdekelte a történelmi háttér, a címerelmélet, a címerművészet. Siófoknak több alkalommal is változott a címere. A rendszerváltás időszakában a város képviselő-testülete pályázatot írt ki új címer megtervezésére. A nyilvános pályázatot, melyen többen is indultak, Gombai Tibor nyerte meg. Az 1705-ben Foknak adományozott Rákóczi-pecsét jelképeit, motívumait is felhasználta. A város képviselő-testülete által elfogadott címer Gombai Tibor javaslatán alapult és általános helyeslést váltott ki Siófok polgáraiban. Siófok város címerét a Települési Értéktár Bizottság 2022-ben felvette a helyi értékek közé, a következő indoklással: „A rendszerváltoztatást követően megalkotott siófoki címer helyreállította a szocialista rendszer időszakában elkövetett hibák kiküszöbölésével a jogfolytonosságot. Hű maradt a Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem által adományozott pecséthez, az összes létező alkotórészt beemelte a címerbe, összekapcsolva a történelmi múltat a dinamikus jelennel.”
Siófok jelképeit, azok használatát önkormányzati rendelet szabályozza. A levelezéseken, pecsétcímeren, kitüntetéseken, a város zászlaján a Gombai Tibor által készített címer van használatban. Gombai Tibor nevéhez fűződik a siófoki íjászegyesület létrehozása is, melynek elnöke volt 1997 és 2017 között. Később edzője lett az öt éve alakult Kiliti Íjász és Szabadidő Egyesületnek.
...
Sztranyák József nyugalmazott rendőr alezredes, aki a rendőrség kötelékében közbiztonsági járőr, őrsparancsnok, alosztályvezető, osztályvezető és kapitányságvezető beosztásokban teljesített szolgálatot. Országos szinten is azon kevés rendőrök egyike, akik földi, vízi és légi szolgálatot egyaránt teljesítettek. Harminckét éven át tartozott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság kötelékébe, ezen belül tizenkét évig a balatoni vízirendészetnél, melyet vezetett is. Nyugállományba vonulását követően újabb 25 éven át szolgált a légirendészetnél, szerződéses polgári alkalmazottként.
Siófokra előbb a kapitányságra, majd 1974-ben a vízirendészethez került, melynek 1977-től parancsnoka is volt. 1988-ban ment nyugdíjba a rendőrségtől, de azzal együtt rögtön „új életet” kezdett a kiliti repülőtéren. Már a hetvenes években felvetették rendőrpilóta barátjával, Gidáli Józseffel, hogy a kiliti honvédségi reptérből legyen civil, polgári repülőtér. Ez akkor nem valósulhatott meg, Sztranyák József nyugdíjba vonulása után azonban újult erővel nekiveselkedtek. Ahogyan néhány hónapja a város lapjának, a Siófoki Híreknek elmondta, addig jártak az illetékesek nyakára, míg a 80-as évek végére elérték: egy kormányhatározattal 50 millió forintot kapott az LRI, vagyis az akkori országos légiforgalmi-repülőtéri szervezet, hogy építse ki az ország első vidéki vámrepülőterét. Nemzetközi forgalmat bonyolítottak; az első gép 1989 májusában szállt le az NSZK-ból, a hivatalos reptérnyitót 1990 áprilisában tartották. Kiliti országhatár lett, vámosokkal, határőrökkel. Sztranyák József a 32 éves szárazföldi és vízi rendőri szolgálat után még kerek 30-at töltött el a kiliti repülőtéren, 5 évig a polgári légikikötő, azután 25 évig a légirendészet alkalmazottjaként. Jelentős érdemei vannak az újkori balatoni polgári repülés megteremtésében, a ma is működő kiliti repülőtér megnyitásában. Idén töltötte be 90. életévét.
(„Lepergett előttem most az életem: tettem én annyit, hogy rászolgáltam erre az elismerésre? – jegyeztük fel Sztranyák József első szavait a díszpolgári oklevél átvétele után. – Nagyon sok pluszfeladatot vállaltam magamra, mert így éreztem teljesnek az életem, például fiatalokkal foglalkoztam még szabadidőmben is, modellezőkkel. Maradjunk emberek, ezt szoktuk mondogatni a feleségemmel, amíg élt, ez vezérelt mindig bennünket. Ez a kitüntetés megerősít abban a tudatban, hogy sikerült megmaradnom embernek, hogy talán mások is úgy látják majd akkor is, ha már csak visszaemlékeznek rám: Sztranyák József nem önmagáért élt. Kilencven évem alatt sokféle élethelyzetbe kerültem, olyanba is, amikor a kérdéseket a fegyverek döntötték el. Megtanultam: az embernél, az emberi életnél nincs fontosabb. Hasznos szerettem volna mindig lenni, másokért, a szűkebb és tágabb közösségemért tenni, úgy, hogy az közben önmagamnak is hasznos legyen. Talán sikerült.)
Siófokért-érem kitüntetésben részesültek:
Hegyi Jenő az idén 50 éves Apáti Dixieland Band oszlopos, alapító tagja. Apáti János zenekarvezetővel együtt fél évszázadon át folyamatosan, napjainkig zenél az együttesben. Még általános iskolásként válogatta be Apáti János alakuló dixiegyüttesébe az akkor már zenélő 50 tagú siófoki gyermek-fúvósegyüttesből , úgy is, mint a tanár úr legtehetségesebb tanítványainak egyikét. Az elmúlt fél évszázadban az 1998 óta a mai elnevezéssel fellépő együttes számos színpadi sikert ért el soraiban a harsonás Hegyi Jenővel.
(A kitüntetést Hegyi Jenő betegsége miatt Apáti János vette át).
Dr. Hamar Ákos gyermekorvos. Több évtizede végzi kiemelkedő munkáját, empatikusan, önzetlenül, 1985-től a siófoki kórház gyermekosztályának orvosaként, majd 1989-től körzeti gyermekorvosként a mai napig. Személyisége, lelkiismeretessége, hivatástudata, szorgalma a siófoki lakosok, betegei, szülők és gyermek megelégedettségére szolgál.
Szigeti Angéla és Papp Károly, a Balaton Táncegyüttes korábbi művészeti vezetői. Szigeti Angéla neve a nyolcvanas évektől a gyermekcsoportok oktatója, művészeti vezetője. Papp Károly a Duna Művészeti Együttes hivatásos táncosaként 1995-ben költözött haza Balatonszabadiba és vállalta el a Balaton Táncegyüttes művészeti vezetését. Az Aranykagyló nemzetközi folklórfesztivál művészeti vezetésükkel az ország és Európa egyik jelentős fesztiváljává nőtte ki magát. A Művészeti Iskola néptánctagozatának alapító tanárai.
(„Azért dolgoztunk, hogy ahol most tart a Balaton – kiemelt nívódíj, a város kiemelten támogatott kulturális együttese, Civil Ház –, eljusson oda a néptánc, a hagyományőrzés Siófokon – mondta a két kitüntetett a Siófoki Híreknek. – Befektetett munkánk gyümölcsét látjuk a maiakban (Fodor Janka, aki jelenleg a Balaton Táncegyüttes egyik művészeti vezetője, Szigeti Angéla lánya – a szerk.) és munkánk visszaigazolását az elismerésben. Mindig is azt szerettük volna elérni: úgy alakítsuk az ifjúság gondolatvilágát, hogy a mai modern, rohanó világban is figyeljenek a régmúlt értékeire és azokat alkalmazva, hasznosítva élhessenek teljesebb értékű életet.”)
Siófok Barátja címet kapott:
Bognár Zoltán Siófokon született történész, aki tavaly saját költségére és kiadásában jelentette meg a „Siófok, XX. századi történetek” című, várostörténeti tanulmányokat tartalmazó hiánypótló kötetet, melynek szerkesztője és részben szerzője is.
dr. Veress Márton, a Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola nyugdíjas földrajz tanára, aki pályafutása alatt több száz siófoki tanulóval szerettette meg a földrajz tudományát ismeretterjesztő túrákkal, barlangász táborokkal.
Veszeli Lajos festőművész, a siófoki kulturális élet támogatója, aki az elmúlt években a Helyi Érték Egyesülettel együttműködve segíti kiállítások szervezését, így például a Balaton Szalonokét, illetve a közreműködésével valósult meg a Kálmán Imre Művelődési Központ több sikeres, egyedi, különleges tárlata.
Polgármesteri elismerő oklevelet vehetett át:
Dr. Pálvölgyi Anna, a Siófoki Kórház Rendelőintézet patológus osztályvezető főorvosa; dr. Sápi Csilla, a siófoki mentőállomás mentőorvosa; Fónai Imre, a Siófoki Hírek főszerkesztője; Gellény József, az Öreg Halász étterem tulajdonosa; Gruber István rendőr százados; Horváth Attiláné, a Kilitiért Egyesület titkára; Márványné Farkas Margit nyugdíjas pedagógus; Monori Csabáné ápolónő, családgondozó; Nagy János testépítő versenyző és edző; Olasz Gergely rendőr főtörzsőrmester, életmentő; Papp Ferenc vállalkozó; Sallai Roland válogatott labdarúgó; a Balaton Táncegyüttes; az Egerszegi Akusztik.
Az ünnepi műsort a Zene-Bona Alapítvány növendékei és tanárai adták.
...
A Siófok55 városnap rendezvénysorozatot a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatta.
...
További képek a városi kitüntetések átadásáról a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
