Két kiállítás és a kilátás a kilátóteraszról. Megnéztük a két kiállítást.
Már nem forog az idegen odafent, megszűnt a forgó kávézó, egyszerre két kiállítás vette át a helyét a Víztorony legfelső szintjein, ahová látványlift repíti a látogatót. A júliusi Siófoki Hírekben írtunk a megnyitóról, most kedvcsinálóként végigböngésztük a Varga Imre személyes tárgyait és gipszszobrait, valamint a város történetét bemutató tárlatot.
Varga Imre 100: „Érteni az ért, aki a lelkét kinyitja a mű előtt” – fogad egy idézet az 1923. november elsején Siófokon született szobrászművésztől, aki még országgyűlési képviselő is volt anno. 1956-ban kitüntetéssel diplomázott, de mivel október 23-án elmentek az Iparművészeti Múzeumhoz (az a hír járta ugyanis, hogy ég az épület), ahol fegyvert akasztottak a vállukra azért, hogy ne legyenek éjszaka védtelenek, s bár nem használták, de ez elég volt ahhoz, hogy fegyverviselés miatt öt évre eltiltsák a művészettől. De aztán már 1973-ban Kossuth-díjat kap Varga Imre, jeles alkotásai közül Szent István, Lajos király, Várkonyi Zoltán és II. Rákóczi Ferenc gipszszobor-változata tekinthető meg a Víztorony-tárlaton (Rákóczit úgy helyezték el, hogy ha mögötte nézünk le a térre, akkor pont ott láthatjuk a Rákóczi-szobrot teljes valójában). Több fotón is látható az alkotó a hajós-szökőkutas Széchenyi-szobor térre helyezése közben, s egy sokat mondó idézet tőle, a képek fölül: „A szobraim nem szűnnek meg azáltal, hogy én lehunyom a szemem. De mindaz, ami kísérő körülménynek számít, a rosszindulat vagy kellemetlenkedés, vagy szándékos ártani akarás, az mind elporlik.”
Siófok55: Néhány lépcsővel feljebb ha körbemegyünk, 292-től napjainkig nyomon követhetjük a város történetét a fontosabb évszámok tükrében. Az első évszám Galerius császár „híres” zsilipje, amelynek létét ma már több szakértő is megkérdőjelezi, akár csak azt, hogy a mai Granárium területén épített a török 1550 körül várat, s létesített kikötőt a vízi aga ezer embere számára. II. Rákóczi Ferenc azonban 1705-ben adományozott pecsétet Fok falunak, a mai Siófok elődjének, s a város címerének alapjául máig ez szolgál. Azt sem vitatja senki, hogy 1872-ben alakult meg az első közösségi egylet Ipartársulat néven (1908-tól Ipartestület). S már 1876-ban dalkör alakult, a mai is működő férfi dalkör tehát már 147 éves. Az első óvodát is megalapították már több mint száz évvel ezelőtt, Sámuel Aranka nyitotta 1912-ben, ahová „10-12 jobb módú gyerek járt, édesanyám ezt 1922-ig csinálta a Fő utcán, a Szolgáltató KTSZ helyén” – írta Dorogi Ferenc.
Iskola ennél jóval előbb nyílt, „1814-ben Beke Kristóf lett Fok plébánosa, a kor „reformpedagógusa”, ő hozta létre az elemi népiskolát. 1858-ban 130 tanulója volt, Siófok lakossága 1865-ben 1500 fő.”
Jeles, de talán kevéssé köztudott „sorsfordító” esztendők: 1850, ekkor Siófokot Somogytól Veszprémhez csatolták, a Sió lett a megyehatár; 1865, ekkor kapott mezővárosi rangot, országos vásártartási joggal; 1885: megkezdődik a veszprémi káptalan „apadás telkeinek” parcellázása, a fürdőtelep kialakulásának ez a kezdete; 1893: megnyílik az első két szálloda, a Sió és a Hullám; 1950: Siófok újra Somogy része, egyben járási székhely – és ugye 1968, a várossá válás, 55 éve.
Egy ekkortájt készült tervrajzon az elképzelt fedett uszoda az, ami végül nem valósult meg – akkoriban a strandra tervezték, az azóta eltelt 55 évben is csak a tervezésig sikerült eljutni, leszámítva a rövid életű tanuszodát a jelenlegi Gondozási Központ helyén.
Siófok patinás épülete, a Vendégház története is megismerhető a tárlaton; később Fogasként, majd Borharapóként lett ismert. A 18. század hagyatéka, a 19. századi gyorspostakocsi-járat lóváltó állomása. A korabeli sajtó szerint a 19. század végén három siófoki szálloda csalogatta a vendégsereget (a Sió, a Hullám és a mai Mártírok útján állt központi), 6 fogásos ebéddel, 3 fogásos vacsorával, egy fürdőkabin egy órára 60 fillérbe került. Jóval később, 1965-ben a szezonnyitót „Sióparádé, balatoni játékok” néven hirdették, igen korán, május 22-én lépett fel a szállodasori Siófok étteremben Bilicsi Tivadar, a Záray-Vámosi házaspár, az Állami Budapest Táncegyüttes (művészeti vezető Molnár István) és a Stúdió 11. S egy évszázados, de örök plakát: „Siófok a gyermekek paradicsoma, nyaraljon minálunk!”
Nem 45, hanem csak 41,3 méter
Nem 45 méter magas a Víztorony, hanem csak 41,3 – pontosította az eddigi téves közléseket Tóth Lajos egykori siófoki főépítész. Hozzátette: évtizedeken keresztül tévesen úgy tudtuk, hogy 45 méter magas a Víztornyunk, az átalakítási tervek készítésekor azonban kiderült, hogy a toronytető legfelső pontja 41,3 méterre van a Fő tér burkolatának átlagos szintjétől. Tóth Lajos arra hívta fel a figyelmet: ezt az immár pontos és helyes adatot használjuk minden hivatalos közléskor, tájékoztatáskor!
(A Siófoki Hírek augusztusi számában megjelent cikk).
