Világvégi helyek vonzzák...

2025.11.12. 15:02

...avagy a Perczel-rádiótól az Atacama-sivatagig. 

Három évtized, két kép: az egyiken a Perczel-rádió stúdiójában, a másikon az Atacama-sivatagban, egy kutatóexpedíció tagjaként. Heiling Zsolt volt a Perczel 75 rendezvénysorozat legutóbbi előadója, aki 2012 óta több alkalommal járt a chilei Atacama-fennsíkból kiemelkedő Andokon, ahol 4200 métertől 6893 méterig több magassági ponton, így a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánján, az Ojoson is folyamatosan mérő műszereket helyeztek el. Ezek a magasságok már edzett hegymászóknak is megterhelőek, Zsolték pedig „csak” magyar kutatók, akik az örök fagy változását, a környezet átalakulását vizsgálják. Első útjukból a magyar állam által is támogatott kutatóprogram lett, 2020-ban Zsolt is megkapta Chile Megallán-szoros Díját. A siófoki Perczel Mór Gimnáziumban 1990-ben érettségizett Heiling Zsolt a Földgömb című magazin kiadójaként a kutatási program alapítója, az expedíció szervezője. Terepmérnök: így tüntetik fel a dr. Nagy Balázs vezette, geográfusokból álló kutatócsapatban, elvégre végzettségére nézve villamosmérnök.

„Nem csak a Perczel-rádiót vezettem, az iskolaújságot, a Perczel Krónikát is szerkesztettük – emlékezett vissza a gimnáziumi évekre a 004-es teremben. – Épp érettségik folytak, amikor rádiópróbát tartottunk és azt hittük, hogy csak a stúdióban szól a We will rock you, de kiderült, hogy az egész iskolában az üvöltött; a próba sikerült… Egy 1988-as törökkoppányi iskolarádiós tábor terelt végérvényesen az újságírói pálya felé. Lapkiadó cégem lett, 20 éve adjuk ki a Földgömb című lapot.”

S mivel számos fotóssal, természetjáróval ismerkedett meg, maga is világjáró lett, eddig a Föld 45 országában járt és azt mondta: nehezen tudna választani, ha „második hazát” kéne keresnie. Esélyes volna erre Ausztrália, de meghatározó élménye volt a 2006-is tibeti útja, Új-Zéland és Izland is a szíve csücske, előbbi helyen természetesen megmászták a Végzet hegyét is (itt forgatták A gyűrűk urát), és vagy száz delfinnel úszott a tengerben, Izlandon meg éjfélkor, nappali fényben futballoztak. Elárulta: a dubai toronyépületek is lenyűgözőek, de hozzá sokkal közelebb állnak a jégtűk, ezeket a dél-amerikai sivatag homokján alakítja ki hóból a Nap, és 5 méter magasak is lehetnek. És ezzel már meg is érkeztünk Patagóniába, a Déli-sarkon végződő Chilébe, ami Heiling Zsolt szerint „szintén amolyan világvége-helyszín, valószínűleg ezekhez vonzódom, ahol különleges az élővilág és az emberek is mások, mint mifelénk. Az Atacama-sivatagban néhány milliméter eső esik évente, ez a Föld legszárazabb helye. Darwin nyomában jártunk. Felszín alatti mérőműszereket telepítettünk, melyek a klímaváltozás dinamikáját vizsgálják. Rossz hírem van: 10 év alatt 1,7 fokot melegedett a terület.”

Beműszerezték a vulkánt is, amihez csaknem 7 ezer méteres magasságig kellett felmenniük. „Két nem hivatalos rekordot is tarthatok – folytatta. – 5800 méteren forrasztottam egy műszert, 6750 méteren meg havat lapátoltam. Egy ilyen 3 hetes expedíció után az ember már nem néz ki jól: de 15 kilót lehet fogyni, a bőrt is „kezeli” a levegő, le is lehet barnulni, vagyis szinte wellness… A páratartalom 3 százalék, a véroxigénszintünk 66 (90 alatt már az intenzívre tolják az embert), ezért fontos az akklimatizálódás, máskülönben elviselhetetlenek volnának a körülmények. A víz is forr már 82 fokon. Ezer méter szintkülönbséget teljesítettünk egy nap során, egy lépés egy levegővétel…”

Heiling Zsolték expedíciójáról dokumentumfilm-sorozat is készült, Adatvadászok címmel.

A Perczel 75 soron következő előadói a 004-es teremben: november 14.: dr. Kovács Miklós, november 21.: dr. Gruber Attila, december 5.: dr. Antal Miklós, január 9.: Imre Sándor, január 26.: Birkás György. Kezdés mindig 17 órakor.

 

F. I.

...