Pizza, pite, Rubik-kocka, körkörös sakk és Obádovics J. Gyula.
Pizza, pite, Piroska-szörp, hármas körkörös és négyes sakk, hexasakk, Rubik-kocka, ördöglakatok, pentominók, szoliterek, kártyajátékok, labirintusok: Pí-nap volt a Teátrum kávéházban március 14-én (3,14, azaz a „pí napján”, mely a matematika világnapja és Einstein születésnapja is), amivel Siófok is csatlakozott az országos programsorozathoz, Birkás György matematikatanár (Sió Sakk SC) szervezésében.
A lelle-karádi iskolások sakk-matek bemutatójánál is többen voltak kíváncsiak Obádovics J. Gyulára, akinek a matematika-könyvéből generációk egész sora tanult. A 99. születésnapját nemrég ünneplő, Balatonszárszón élő matematika-professzor nem csak szellemileg van ma is „topon”, nemrég a veterán atléták országos bajnokságán 60 méteres síkfutásban nyert aranyérmet a kategóriájában. De, lévén, hogy a Pí-nap egy nappal előzte meg nemzeti ünnepünket, Gyula bácsi aktuális kuriózummal is szolgált hallgatóságának (persze csak miután dedikálta köteteit, így például a legutóbbit: Életem; hiszek a végtelenben): bunyevác dédnagyanyja, Nánó 10 éves volt az 1848-as forradalom idején, és a későbbi matematikakönyv-írót 4 éves koráig nevelte, míg óvodába nem került és ott meg nem tanult magyarul a többi gyerektől. „Nagy volt a bajai Obádovics-ház, 1848-ban katonákat telepítettek hozzájuk, és Nánó úgy emlékezett vissza: szép lovaik voltak meg szép ruhájuk, de mindent megettek, ezért aztán ő sokszor éhes maradt – így Obádovics J. Gyula. – Én már az óvodában is visszamondtam szóról szóra a hallott meséket, az első elemiben a negyedikes katekizmust mondtam vissza az elsős helyett, azt a bátyám tanulta, hangosan. A polgáriban is gyorsan kész voltam a matekpéldákkal, utána Tarzant olvastam a pad alatt, de a tanárnak az sem tetszett, hogy a matekfeladatokhoz csak az eredményt írtam be, a levezetést nem, az nekem nem kellett az eredmény kiszámolásához. Ekkor egyébként az irodalom volt a kedvenc tantárgyam, verseket írtam (később azután regényeket is írt, a Scolar kiadó egyik alapítója lett – a szerk.), amikor pedig gimnáziumba kellett volna felvételizni, apám úgy döntött, nem fizet érte 100 pengőt, inkább 80-ért tehenet vett, de legalább megismerkedtem a mezőgazdasági munkákkal is, a 12 hold földünkön.”
Obádovics professzor persze végül továbbtanulhatott, elmondása szerint fizikus kutató akart lenni, de „a matematikánál maradtam, mert ahhoz elég volt egy ceruza meg egy papír”, többek között adjunktus, majd docens volt a Miskolci Egyetem matematika tanszékén, ezt azért emeljük ki, mert egykori hallgatóinak egy kis, amúgy máskor is összejáró, sportos csoportja is eljött a siófoki Pí-napra, a korábbi helyi KVV-vezérigazgató, Tarsoly Gyula invitálására, mégpedig MEAFC-os zászlóval (Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club). Úgy láttuk, a siófoki Pí-nap közönségének nem kellett magyarázni, hogy „miért szép a matematika”. Ez Birkás György közelmúltbéli előadásának címe volt a Perczel 75 sorozatban, de mi azért megígértük a tanár úrnak, hogy egy külön interjúban majd megkérdezzük tőle azt is: miért, szép a matematika?…
F. I.
További képek a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
