Kiállítás, kiáltás.
„Itt voltak közöttünk…hova tűntek? Mint mikor az épp test csonkig amputálva, ami már így nem működik teljesen, a társadalom szövetéből erőszakosan kiragadt és megsemmisített, meggyilkolt emberek vére kiált a mélyről. A hamuvá égetett életek a földdel egyesülve a fűben a fában, bokorban, az új életben figyelmeztetnek, hogy nem feledünk, nem felejtünk. A lélek tovább szárnyal, s kiáltja: mit tettetek velünk, miért nem tettetek semmit, miért nem akadályoztátok meg, hogy elvigyenek,vagonokba zárjanak? Hiszen együtt játszottunk még a réten,együtt rúgtuk a labdát önfeledten, és most lám bezsúfolnak kicsit, nagyot, asszonyt, leányt, férfit, öreget és csecsemőt, nem számít tud-e járni, beteg-e vagy éppen szülni készül….Elvitték őket, akik itt éltek, tanultak, építettek, szerettek, barátok voltak, pajtások a cinkos csínytevésekben...Tudunk-e szembenézni az őseink bűnével, és felelősséget vállalni, és megrendülve elhatárolódni?...”
Tölgyesi Katalin szavait idéztük, 2025. július 29-én hangoztak el a siófoki zsinagógában, a Soá fájdalma című fotó-, fotómontázs- és fotógrafika-kiállítás megnyitóján. A MERKAZ-Héber és Izraeli Kulturális Központ, valamint az ARTalakulás Galéria közös, országjáró tárlata most Siófokra érkezett és augusztus végéig látható a csak a nyári hónapokban működő, 40 éve épült siófoki zsinagógában. A köszöntőbeszédet mondó Tölgyesi Katalin nem csak a galéria kurátora, de a kiállításon bemutatott képek egyik alkotója is, a másik pedig fia, Hollay Lóránt. Ahogyan Ledniczky Líviától, az izraeli kulturális központ igazgatójától hallottuk, a képek nem csak a holokauszt 80. évfordulójára emlékeztetnek, hanem a tavaly október 7-én Izraelben történtekre is. A megnyitóra eljött Siófokra 15 olasz zsidó fiatal is.
Dr. Kovács Miklós, Siófok alpolgármestere arra emlékeztetett: a siófoki fürdőtelep fejlesztésében jelentős szerepet játszottak az idetelepülő zsidók. „Kálmán Imre, Révész Géza, Lukács Károly, Karinthy Frigyes, Rejtő Jenő, hosszan lehetne sorolni a neveket, akik Siófok szülöttei, vagy vendégei voltak, és a város szellemi, kulturális életében tiszteletre méltó helyet töltöttek be – folytatta az alpolgármester. – A második világháború kitörésének évében 550 lelket számlált a hitközség Siófokon; 490 munkaszolgálatra és koncentrációs táborba hurcolt zsidóból 72-en tértek haza. Őrizzük kegyelettel az emléküket és soha ne feledjük, mi és hogyan történt az országban és Siófokon, 1944-ben!”
Akár a Soá, akár október 7-e kapcsán a fájdalom mellett a hiány érzése uralkodik el az emberen, ezeket a képeket megnézve is – ezt a kiállítást szintén köszöntő Darvas István főrabbi mondta. „A hiányt nem lehet megszámlálni, mondta Salamon király; amit elvesztettünk, nem tudjuk megszámlálni, mert beláthatatlan veszteség érte a zsidó közösséget a Soá idején és hatalmas kár október 7-én. A hiány velünk él. A zsidó nép egész sorsát meghatározza, hogy a hiányból valamiféle többletet épít: e sokat szenvedett, üldözött közösség rövid idő alatt képes volt talpra állni, egy államot létrehozni, fenntartani és megvédeni, a hiányból, az elvesztettek emlékéből is erőt merítve.”
A tárlat apropóján a zsinagógában látható Csiszár Elek festőművész, Siófok díszpolgára régi zsinagógát ábrázoló festménye is. A kiállítást augusztus végéig bejelentkezés után lehet megtekinteni (telefonos egyeztetés: Winkler Miksa zsinagógavezető, 20/928-1658).
F. I.
További képek a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
