Öt éve Kilitiben él családjával Hrisafis Gábor bohóc-akrobata.
Ha „véletlenül” pont idehaza van, Gábor viszi a kicsiket a házukhoz közeli kiliti óvodába, máskor Zsuzsanna asszony kerékpárral, utánfutóval – de vajon tudják-e a kilitiek, a szülőtársak, hogy a már csak a 140 centis magasságával is „feltűnő” Hrisafis Gábor bohóc-artista, akrobata, sőt, az idei év artistaművésze?
„Hrisafis Gábor kapta a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ által alapított Karádi Béla Arany Emléklánc-díjat, amellyel az év kiemelkedő magyar artistaművészét tüntetik ki minden évben” – tette közzé nemrég a Fővárosi Nagycirkusz. Gábor a díjátadó idején Dániában turnézott egy cirkusszal, most éppen itthon van ugyan, de már készül Amerikába, ahol karácsonyig hét hét alatt 40 fellépés vár rá.
Öt éve élnek Kilitiben, s ahogyan Zsuzsanna elárulta a Siófoki Híreknek, a csend, a nyugalom, a kertes ház miatt választották új lakhelyükül. „Majdnem tíz éve egy nyáron át együtt léptünk fel az Exit Cirkuszban Széplak-felsőn, már akkor elhatároztuk, hogy Pestről Siófokra fogunk költözni. A gyerekeknek sokkal jobb itt, nagy házat választottunk, Amerikában is szép nagy villákban élnek a kis növésű emberek. És ott nem bámulják meg őket, szerencsére itt Siófokon is elfogadó emberek élnek, jól érezzük magunkat, nagyon jók a szomszédok, sokat segítenek, amikor a férjem nincs itthon.”
Márpedig Hrisafis Gábor járja a világot, először 1997-ben lépett fel Amerikában, utazó cirkusszal egy közel egy kilométer hosszú vonatszerelvénnyel járták a kontinensnyi országot, régebben állatokkal, ma már azok nélkül, mert ugye „győztek” az állatvédők. Előadásaik után olyan hírességekkel fotózkodott, mint Nicolas Cage, Arnold Schwarzenegger, vagy Pamela Anderson. „Színházi ember is vagyok, kaptam szerepet A Három testőrben, a Kabaréban, az Aidában, francia filmekben, idehaza a Pappa Piában, az Itt élned, halnod kell című rockoperában, a Quimby videóklipjében, láthattak a tévénézők az Álarcos énekesben, a Kalandra felben, vagy a Csillag születikben, utóbbiban elődöntőig jutottam görgős kézenállós számommal” – sorolja az év artistája, persze a teljesség igénye nélkül. Guinness-rekordot is tart, kézen állt egy százzal száguldó autó tetején a Hungaroringen, azután a kecskeméti repülőtéren már 130-cal robogott az az autó…
„Eleven gyerek voltam, birkózni jártam, a Fővárosi Nagycirkuszban láttam a szovjet vízicirkusz előadását, utána jelentkeztem az artistaképzőbe – emlékezett. – Nagyon nehéz volt bekerülni, majd legalább olyan nehéz bentmaradni (a rostavizsgákon sokan kiestek), először még csak bukfencezni és cigánykerekezni tudtam, de kiváló tanáraim voltak, nekik köszönhetem, amit később elértem. Nem ez az első elismerésem, 2009-ben a Művészek Magyarországért közönségszavazáson az év varietéelőadója lettem. Felléptem a Moulin Rouge-ban, számos rendezvényen, közben 140 centis létemre óriásplakátokról néztem szembe magammal a pesti tűzfalakon, mint az Apród országos apróhirdető portál reklámarca. Az év artistaművésze díj azért óriási megtiszteltetés, mert öt jelöltből a szakma szavazott meg a legjobbnak.”
Akár csak Zsuzsanna asszony, Hrisafis Gábor is azt állította, elfogadó emberekkel találkozik, igaz, amerre jár, talán jobban megnézik a 140 centis magassága miatt, de ahhoz, hogy nézik, ő végül is hozzá van szokva…S hogy miért bohóc és artista egyszerre? „Talán az akaraterőm miatt, amit a szüleimtől örököltem. Édesanyám gyermekparalízises volt, édesapám pedig, aki görög volt, az ottani polgárháborúban mindkét lábát elveszítette, utána került Magyarországra és itt találkoztak. Az akaraterő és a szeretet nagyon fontos szerepet játszik az én életemben is. Sokat játszottam beteg gyerekeknek idehaza és Amerikában is, egy artista bohóc pedig több, jobb, érdekesebb. Persze jóval nehezebb is, egyrészt a bohócnak mindent tudnia kell ahhoz, hogy nevetést váltson ki, másrészt nekünk, kis növésűeknek a rövid karunk és más testfelépítésünk miatt nehezebb artistáskodni. Nemrég a kiliti Pitypang oviban is felléptem, a kisfiam akkor látott először élőben dolgozni, nagyon érzékeny gyerek, a könnyei is kijöttek.”
F. I.
További képek a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
