A bajorországi város a Lech folyó partján fekszik. Lakosságának száma közel azonos Siófokéval. A várostól északnyugatra található Lech mezőn zajlott le 955-ben az a csata, amelyben a kalandozó magyarok súlyos vereséget szenvedtek I. Ottó német-római császártól. 955-ben itt, a közeli Lech-mezőn zajlott le a Lech mezei csata Lech mezei csata a kalandozó magyarok és I. Ottó német-római császár csapatai között. 1160-ban Oroszlán Henrik itt várat építtetett, hogy a Lech e fontos átkelőhelyét megvédje az új ellenségtől? a nyugat felől támadó sváboktól. A városmag körül máig szinte hiánytalanul maradt meg a 13. századi fal, melynek magassága helyenként eléri az 5 méteres magasságot is. A külső falgyűrű a 15. században létesült. A település lakossága számtalan bajor városhoz hasonlóan kezdetben itt is a sókereskedelemből élt. a 15. században azonban híressé vált a landsbergi posztó és a landbergi cserépedény is.

Nevezeteségei: 

  • Lech-mezei csata A várostól északnyugatra található Lech mezőn zajlott le 955-ben az a csata, amelyben a kalandozó magyarok súlyos vereséget szenvedtek I. Ottó német-római császártól.
  • Barokk szökőkút (Marienbrunnen) - A főtéren áll, oszlopán álló Madonna Joseph Streiter munkája.
  • Városháza (Rathaus) - 1699-1702 között épült késő reneszánsz homlokzattal. 1749-ben Dominikus Zimmermann szép stukkódíszítéssel ékesítette. Később, 1749-ben polgármesterré is választották, 5 évig dolgozott a saját keze munkájával ékes homlokzatú épületben. Az ő munkája a II. emeleti teremsor stukkózása is.
  • Szép torony (Schöner Turm) - a régi belső városfal része, a 16. században épült.
  • Plébániatemplom (Pfarrkirche Mariä Himmelfahrt) - a város főutcáján (Ludwigstrasse) található. Harangtornyának alsó része 1380 körül, a nyolcszögletű toronycsúcs és a sisak 1698-ban készült a helybeli Jörg Pfeiffer és Lorenz Luidj közös munkájaként. Antonio Triva oltárképével. A mellékoltárok közül azt, amely en Hans Multscher 15. századi gótikus életnagyságú madonnája áll (Rosenkranzaltar), 1721-ben készítették Zimmerman elgondolása szerint. A szentély üvegablakai 1562-ből valók.
  • Szent János templom (Johanneskirche) - Zimmermann tervei szerint készült 1750-1752 között.
  • Jezsuita kolostortemplom (Klosterkirche Hl. Kreuz) - a dombtetőn épült 1752-1754 között. Homlokzata jellegzetes kéttornyos jezsuita-barokk. Belsejében hatalmas mennyezetfreskók, faragott gyóntatószékek és kovácsoltvas rácsok láthatók.
  • Bajor-kapu (Bayertor) - a legszebb gótikus német városkapu, mely 1425-ben épült.