Járjuk be Siófok nevezetes épületeit!
Töltse le kiadványunkat és játszon velünk!
Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
1903-ban kezdték meg az új templom építését, a régi lebontásával, melyből csak a torony alsóbb szintjei maradtak meg. A Csomay Károly tervei alapján, neoromán stílusban épült templom felszentelésére 1904. július 3-án került sor Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A templom főbejárata fölött Muzsinszki Nagy Endre festménye látható, a diadalíven Leszkovszky György akadémiai tanár freskói, a hajóban Büky Béla stációképei és Krasznay Lajos szobrai tekinthetők meg. A homlokzat üvegablakai Róth Miksa budapesti műhelyében készültek. A templomban található a Balaton környékének legnagyobb orgonája 3 manuállal, 36 regiszterrel, 2432 síppal, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő mester készített
Evangélikus templom
A siófoki evangélikus gyülekezetnek korábban nem volt temploma, csupán gyülekezeti terme. A templomépítés terve már az 1940-es években is felmerült, de csak 1985-ben vált lehetségessé, miután a Városi Tanács telket kínált fel erre a célra. A templom és parókia terveinek elkészítésére Makovecz Imrét kérték fel. Az ünnepélyes alapkőletétel 1987. augusztus 15-én volt, a templom felszentelésére 1990. június 30-án került sor. Az oltár felett látható, Feltámadott Krisztus szobor, Péterfy László alkotása, a templombelső Mezei Gábor belsőépítész munkája.
Református templom
A mai templom helyén 1923-ban épült meg a református gyülekezet kis imaháza, melynek bővítése már a 30-as években felmerült. Végül csak a 90-es években indult meg az új templom építése, melyet 1994. szeptember 3-án szenteltek fel. Az épület Ripszám János és Pápay György tervei alapján készült.
Zsinagóga
Az eredeti zsinagóga 1896-ben épült meg, külső mérete 10,80 × 18,70 méter volt, belső tere 9,48 × 13,37, míg külső párkányának magassága 8,60 méter volt. A belső teret három oldalról karzat fogta körül, melyet oszlopokkal támasztottak alá.
1986-ban épült Kovács Sándor tervei alapján. Magyarországon ez az egyetlen zsinagóga, mely a szocializmus évtizedei alatt épült.
Kálmán Imre Művelődési Központ
1976. június 5-én hosszas várakozás után megnyílt a Dél-balatoni Kulturális Központ Siófok Fő terén. A MÁV Tervezőintézet tervei alapján elkészült épület homlokzatait a pécsi Zsolnay gyár pirogránit anyagú burkolata fedi. A játékos, geometrikus formák alkotója Kálmán Anikó keramikus művész.
Kálmán Imre Emlékház
Kálmán Imre a világhírű operettszerző itt született 1882. október 24-én és családjával 9 éves koráig lakott az épületben. Ekkor – anyagi problémák miatt – apja eladta a házat és a család Budapestre költözött. Az épület többször cserélt gazdát és funkciót, 1970-től itt működött a zeneiskola, illetve ebben az évben rendeztek be egy emlékkiállítást az egyik földszinti teremben. Az 1980-as években a zeneiskola másik épületbe költözött s 1987. október 22-én a szülőházban megnyílhatott a Kálmán Imre Múzeum (mai nevén emlékház).
Kálmán Imre leghíresebb operettjei: Csárdáskirálynő, A bajadér, a Marica grófnő, a Cirkuszhercegnő, A chicagói hercegnő és az Ördöglovas.
Meteorológiai Obeszervatórium
Molnár Péter tervei szerint épült 1956-ban.
Jókai-villa
A villát1897-ben Braun Dávid építette, ezért Braun-villaként is imert. 1903-ban a tulajdonos vendégeként ebben az épületben töltötte utolsó nyarát Jókai Mór. Az épület 1943-tól 1993-ig állami tulajdonban volt, 1995-től itt működött a zeneiskola. A villa jelenleg magánkézben van, szálloda működik benne.
Krúdy-villa
Az épületet Ellinger Ede fotóművész építtette 1893 és 1896 között. Ezt a villát bérelte Várady Gyula, akinek vendégeként Krúdy Gyula több nyarat is eltöltött itt. Az író 1915-ben ebben a villában ismerte meg Várady Gyula nevelt lányát, Rózsa Zsuzsannát, akit 1919-ben feleségül is vett.
Az épületet 1990-ben felújították és bővítették, jelenleg panzióként üzemel.
Thanhoffer villa
A villát 1897-ben építette Thanhoffer Lajos (1843-1909) orvosprofesszor. 1919-ben Horthy Miklós főhadiszállásaként szolgált, majd 1953-ban államosították. A SZOT keretein belül üdülőként működött, a rendszerváltás után Kagyló Panzióként. Siófok városa 1996-ban vásárolta meg. A 2000-es évek elejétől közel 10 évig főiskolai könyvtár üzemelt a falai között, majd teljes körű felújításon esett át. A gyönyörű villa Siófok egyik legforgalmasabb pontján, a Petőfi sétányon található, ma vendégházként üzemel.
Sió és Hullám Szállók
Az épületek Sió és Hullám Szálló néven Siófok első szállodái voltak, 1893-ban nyitották meg kapuikat 45 szobával. A második világháború után az épületegyüttes Bányász Üdülőként működött. Az épület oldalán egy bronz tábla emlékezik meg arról, hogy József Attila is járt itt az 1932-ben megrendezett Balatoni Íróhét alkalmából. Az egykori szálló épülete 2001-ben kapott jelentős felújítást, jelenleg önkormányzati tulajdonban van, oktatási célokat szolgál.
Városháza
A községházaként a XX. század elejéig a mai Fő tér és a Fő utca sarkán álló egyszerűbb épület szolgált. A fürdővárossá válás után, az 1900-as években épült meg a míves, tornyos, a település rangjának megfelelő községháza. Ezt sajnos az 1950-es évek második felében lebontották, helyette a Fő tér déli részén épült fel az új épület. A várossá válás után azonban ez már kicsinek bizonyult, így 1972-ben átadták a mai is álló épületet a korábbival szemben.
Víztorony
A Siófok jelképének számító víztorony 1912-ben épült Gergely Jenő és Guth Árpád mérnökök tervei alapján.
Magassága: 41,3 m, a víztartály térfogata: 250 m3, a víztartó medence magassága: 5 m volt.
1973-ban üzemen kívül helyezték, teljes körű felújítása 2010-12 között történt. Jelenleg a földszinten a Tourinform iroda működik, az egykori víztartály helyén kilátó és kiállítás létesült.
Vasútállomás
A Déli Vasút Buda-Nagykanizsa közötti vasútvonalát 1861. április 1-én adták át a forgalomnak, Siófok 2 évvel később kapott vasúti megállót, s ez indította el a modern fürdőváros kialakulását. A ma is látható épület 1903-ban készült el, hogy méltó környezetben fogadhassák a vonattal érkezőket. A Budapest-Nagykanizsa vasútvonal 1932-ben került a MÁV kezelésébe. A II. világháború pusztításai után az épületet egyszerűsített formában, tornyok nélkül állították helyre, teljes körű felújítása 1989-90-ben történt, ekkor kapta vissza századfordulós köntösét.
Zsilip
A Sió csatorna kialakítását az ókori rómaiak kezdték el, Galerius császár idején.
Az első, fából készült zsilip a vasútépítés után, 1863-ban készült el, melyet 1891-ben egy vastáblás betonzsilip váltott fel. Az 1940-es években a meder bővítése és a zsilip korszerűsítése már időszerűvé vált, de a munkálatok a II. világháború viszontagságai miatt csak 1947 szeptemberében készültek el. A zsilipet azóta többször felújították, majd 2020-ban megkezdődött a teljes körű átépítése. Az új zsilipet, mely egyben a város legújabb közösségi tere is lett 2024. áprilisában adták át.
