A város kiemelten kezelt közterületeire jellemző a változatos fa- és cserjeállomány. A zöldterületeken, 4464 m 2 felületen a változatos egynyári kiültetések évről évre megújulnak.
Ezeken a területeken található növényzet szakszerű ápolását, szükség szerinti vízpótlását, növényvédelemét, a kerti utak tisztántartását, síkosság mentesítését, gyommentesség biztosítását, kiemelt figyelemmel a parlagfű irtására az Önkormányzat végezteti el. A zöldfelület és az emberek, valamint az épített környezet kapcsolatának kialakítása és fenntartása szempontjából 2003-ban helyi rendeletben szabályozta a zöldfelületek használatát és védelmét.
A Jókai park több mint 100 éves 4,5 ha területű, koros fákkal teli park Siófok egyik fő látványossága. A park a XIX. században divatos és ma is a kertépítészek részéről leggyakrabban használt angolparki vagy más néven tájképi stílusban tervezett zöldterület. Fő jellemvonása az egyenes, szabályos formák kizárása, az ívelt vonalvezetés. Növényalkalmazása tervszerű, nagy, tágas, gyepes kertépítészeti terek, szoliter fák, facsoportok, szabálytalan cserjefelületek alkotják. A parkban a mintegy 600 m 2 vízfelületű tó a dús vízparti növényzetével, valamint a közelében kialakított japánkert a sziklákkal az idelátogatóknak egzotikus élményt nyújtanak.
A park keretét a platánfasorok (Platanus x acerifolia) adják, mely egyik meghatározó fa fajtája a városnak. Siófokra jellemző másik fa fajta a veszprémi káptalan által 1890-ben ültetett fekete fenyő (Pinus nigra) mely az észak- nyugati irányból érkező szelek megkötése szempontjából fontos jelentőséggel bír. A jelen kor feladatai közé tartozik a fennmaradt faállományok védelme és felújítása, szükség szerinti pótlása.
A megnövekedett gépjármű forgalom, a parkolóhelyek kialakítása szükségessé tette, hogy az utcai sorfák telepítésénél a várostűrő fa fajták kerüljenek előtérbe. A cserjék ültetésekor a színek, nagyságok változatossága a meghatározó.
