Siófok, a parkok és virágok városa
Napjainkban
Siófok a kezdetektől bekapcsolódott a Virágos Magyarországért mozgalomba. 1996-ban első helyezést ért el, 1997-ben pedig az európai városok versengésében aranyérmes lett. Az önkormányzat napjainkban is igyekszik tenni azért, hogy a város méltó legyen korábban elnyert díjaihoz, még a lakosságot is bevonja és ösztönzi e cél elérése érdekében: A minden évben megrendezésre kerülő Virágosítási Versenyen indulhatnak intézmények, gazdasági társaságok és magánszemélyek is, a díjazott versenyzők pedig értékes nyereményekkel gazdagodhatnak.
Siófok város önkormányzata ma is fontos feladatának tekinti a kertek gondozását és végső soron a város szépítését. Ezt mutatják azok a munkálatok, amelyek az elmúlt években zajlottak a város szívében. Első lépésben a főtér déli része került felújításra, 2011-ben pedig a Víztorony közvetlen környezete újult meg teljesen. Siófok város önkormányzata nagy figyelmet fordított arra, hogy a megépült korzó tükrözze a város hangulatát, így a zöld területekre változatos egynyári virágágyásokat terveztek, ezzel is jelezve a kertjeiről híres város sokszínűségét.
A sok munka nem marad eredmény nélkül, Siófok napjainkban is a kertek és a virágok városa. Ezt bizonyítja, hogy nincs olyan Siófokon járt turista, akinek ne lenne legalább egy, a siófoki kertekhez kapcsolódó felejthetetlen élménye: A magas fák árnyékában berendezett játszótéren töltött délután, a parti sétányon tett romantikus séta naplementekor, a búcsúzás egy nyári szerelemtől a Vasútállomás előtti Millenium parkban és a Jókai parkban átvészelt forró nyári délutánok emlékei mind tele vannak bódító virágillattal, friss levegővel, zöld levelekkel. Talán ezért is szeretnénk, hogy Siófok örökké a kertek és virágok városa maradjon, így a városba visszatérve elég venni egy mély levegőt és már nem is kell kutatni az emlékeket, érezzük az illatukat!
A siófoki kertek története
Siófok, mint helynév 1055 óta ismert, újkori történelme mérföldkövének azonban az 1863. évet kell tekintenünk. Ekkor épült meg a pályaudvar és a hajókikötő. Ezen évtől tekintjük Siófokot fürdővárosnak. A Siófokon keresztül Füredre utazó fürdőzni vágyók ezekben az években kezdték felismerni, hogy a finom homokos meder, a kedvező klíma miatt Siófok a Balaton legjobb adottságú fürdőhelye, azonban mindez nem volt elég a turizmus fellendítéséhez.
A rendezett és ápolt környezet is rendkívül fontos tényező az érkező vendégek számára, így a siófoki lakosok egyre nagyobb gondot fordítottak parkok kialakítására, kertrendezésre annak érdekében, hogy Siófokot virágos, zöldellő településsé varázsolják. A siófoki kertek kialakítása és a település turizmusának fejlődése 1866-től kezdve napjainkig mindig szorosan összefonódott.
1866 - „A vasúttársaság az utakat, Siópartokat fákkal, ültetteti, rendezi és egy pompázó várótermet épít”
Az első nagy községcsinosítás 1866 tavaszán történt. A fejlődő balatoni fürdőkultúra elismerését is jelentette, hogy Erzsébet, a magyarok által rajongásig szeretett Sisi látogatását jelentették be.
"A vasúttársaság az utakat, Siópartokat fákkal, ültetteti, rendezi és egy pompázó várótermet épít", írják Siófokról ez év április 14-én. Végh Ignác fürdőtulajdonos hasonló erőfeszítéseiről három nap múlva jelenik meg újsághír. A porosz-osztrák háború miatt a látogatás végül elmaradt.
1867 – „minden jel oda mutat, ez a fürdő a jövendőnek kegyeltje”
A fáradozás viszont nem veszett kárba, hiszen már a következő évben, 1867-ben azt írták Siófokról: "minden jel oda mutat, ez a fürdő a jövendőnek kegyeltje". A szeptemberi összefoglaló tudósítás viszont felrója, hogy a fürdőházi lejárás árnyék nélküli úton történik, a somogyi részen lévő fenyvesben pedig nincsenek padok.
A következő nagy lépés a Glatz Henrik által kezdeményezett Siófok Balatonfürdő Rt. 1891. évi megalakulása után következett. A társaság két nagyméretű szálloda építésén túl 700 méter hosszú platánfákkal díszített korzót létesített. "Ezen kívül saját kertészetet is berendeztek egy, a német tengerpartról hozott Fritz nevű kertész vezetése alatt, akinek gondoskodásával a telep díszítésére való virágot, ...saját termésből biztosították".
A társaság a Sió-csatorna mentén elterülő kisebb erdőt is gondozásba vette, azt tervszerűen átalakította, utakkal és padokkal látta el, a Balaton partján pedig csinos pavilont állítottak fel. De az újonnan, sok ezer kocsi homok elegyengetésével létesített angolparkban is meglepő gyorsasággal nőttek magasra a Fritz főkertész által ültetett, a homoktalajt legjobban kedvelő lombos fák.
A részvénytársaság megalakulása óta beszélhetünk Siófokon szakszerű kertészetről. Ettől kezdődik a tervszerű parképítés, sétányalakítás, a fajtatulajdonságok figyelembe vétele, a különböző növények és csoportjaik egymáshoz való viszonyának megkomponálása. 1902-ben megjelent, Sági János által írt "A Balaton írásban és képben" már elragadtatottan nyilatkozik Siófokról. A fürdő népszerűségének növekedése és a meghonosodó kertészeti kultúra közötti összefüggés a szerző számára nyilvánvaló.
"Siófok nemcsak a Balatonmentének, de hazánknak is egyik legismertebb nevű s leglátogatottabb fürdője, mely a legnagyobb főúri igényeket kielégíti, sőt fejedelmi személyeket is befogadhat. Csinos nagyközség. A 60 holdnyi területen ezer és ezer fát, díszcserjét, pompás virágokat ültettek el. A népes telep, a szép fasorok, az üde liget csakhamar pezsgő életet teremtett."
"A fiatal liget, a zsenge erdő erősödésével, izmosodásával a fürdő látogatottsága lépést tartott, úgy, hogy több évben a vendégek létszáma az 50000-et is elérte..."
A növekedését jelzi, hogy a francia származású Flament Lajos mű- és tájkertész kertek, parkok tervezését és kiültetését ajánlja díszfák, cserjék és évelő növények mellett. Az igényes szakmai munkát jelzi a hirdetés fontos információja: "Kert tervezésért kitüntetve!" (1925. évi kalauz). Úgy tűnik azonban, hogy a kertépítés területén továbbra is keresleti piac volt, mivel 1927-ben a Siófok Fürdőbérlő- és Fejlesztő Rt. 2 kat. hold területen csemetekertet is létesített a községben hiányát érezvén a díszfák, a díszbokrok telepítésének és a parkok létesítésének.
1928 – A kertészeti tervek készítése a településfejlesztés-tervezés része
Siófok vezetése is felismerte a közterületek tervszerű zöldfelület gazdálkodását. 1928-ban a képviselőtestület egy nyolctagú bizottságot jelölt ki a főjegyző elnöklete alatt. Feladata a község tereinek, utcáinak tervszerű fásítása, szépítése.
Ettől kezdődően a terek, utcák előre megtervezetten szépítettek, fásítottak Siófokon, azaz a településfejlesztés-tervezés része lett a kertészeti tervek készítése.
Úgy tűnik a régi Siófok büszke volt kertjeire, parkjaira, hiszen az egykori képeslapok nagy része ábrázol parkot, kertet, fásított sétányt. A szállodák, vendéglátóhelyek pedig az épülettel összhangban tervezett zöld környezeten ábrázoltatta magát.
A rendszerváltást követően az önkormányzat képviselőtestülete a polgármesteri hivatal vezetése kiemelten kezeli a külföldi és hazai vendégek körében is kedvelt üdülőhely virágosítását, új parkok építését, a régiek felújítását. Ezek sorából is kiemelkedik a dr. Jámbor Imre tervei alapján 1994-ben elkészült Millennium park a Vasútállomás előtt. Legalább ilyen jelentőségű a 2006-ban átadott 4,6 hektáros, eredeti tervek alapján felújított Jókai park.