A siófoki kertek története

2017.07.08. 12:26

Siófok, a parkok és virágok városa

Napjainkban

Siófok a kezdetektől bekapcsolódott a Virágos Magyarországért mozgalomba. 1996-ban első helyezést ért el, 1997-ben pedig az európai városok versengésében aranyérmes lett. Az önkormányzat napjainkban is igyekszik tenni azért, hogy a város méltó legyen korábban elnyert díjaihoz, még a lakosságot is bevonja és ösztönzi e cél elérése érdekében: A minden évben megrendezésre kerülő Virágosítási Versenyen indulhatnak intézmények, gazdasági társaságok és magánszemélyek is, a díjazott versenyzők pedig értékes nyereményekkel gazdagodhatnak.

Siófok város önkormányzata ma is fontos feladatának tekinti a kertek gondozását és végső soron a város szépítését. Ezt mutatják azok a munkálatok, amelyek az elmúlt években zajlottak a város szívében. Első lépésben a főtér déli része került felújításra, 2011-ben pedig a Víztorony közvetlen környezete újult meg teljesen. Siófok város önkormányzata nagy figyelmet fordított arra, hogy a megépült korzó tükrözze a város hangulatát, így a zöld területekre változatos egynyári virágágyásokat terveztek, ezzel is jelezve a kertjeiről híres város sokszínűségét.

A sok munka nem marad eredmény nélkül, Siófok napjainkban is a kertek és a virágok városa. Ezt bizonyítja, hogy nincs olyan Siófokon járt turista, akinek ne lenne legalább egy, a siófoki kertekhez kapcsolódó felejthetetlen élménye: A magas fák árnyékában berendezett játszótéren töltött délután, a parti sétányon tett romantikus séta naplementekor, a búcsúzás egy nyári szerelemtől a Vasútállomás előtti Millenium parkban és a Jókai parkban átvészelt forró nyári délutánok emlékei mind tele vannak bódító virágillattal, friss levegővel, zöld levelekkel. Talán ezért is szeretnénk, hogy Siófok örökké a kertek és virágok városa maradjon, így a városba visszatérve elég venni egy mély levegőt és már nem is kell kutatni az emlékeket, érezzük az illatukat!

A siófoki kertek története

Siófok, mint helynév 1055 óta ismert, újkori történelme mérföldkövének azonban az 1863. évet kell tekintenünk. Ekkor épült meg a pályaudvar és a hajókikötő. Ezen évtől tekintjük Siófokot fürdővárosnak. A Siófokon keresztül Füredre utazó fürdőzni vágyók ezekben az években kezdték felismerni, hogy a finom homokos meder, a kedvező klíma miatt Siófok a Balaton legjobb adottságú fürdőhelye, azonban mindez nem volt elég a turizmus fellendítéséhez.

A rendezett és ápolt környezet is rendkívül fontos tényező az érkező vendégek számára, így a siófoki lakosok egyre nagyobb gondot fordítottak parkok kialakítására, kertrendezésre annak érdekében, hogy Siófokot virágos, zöldellő településsé varázsolják. A siófoki kertek kialakítása és a település turizmusának fejlődése 1866-től kezdve napjainkig mindig szorosan összefonódott.

1866 - „A vasúttársaság az utakat, Siópartokat fákkal, ültetteti, rendezi és egy pompázó várótermet épít”

Az első nagy községcsinosítás 1866 tavaszán történt. A fejlődő balatoni fürdőkultúra elismerését is jelentette, hogy Erzsébet, a magyarok által rajongásig szeretett Sisi látogatását jelentették be.

"A vasúttársaság az utakat, Siópartokat fákkal, ültetteti, rendezi és egy pompázó várótermet épít", írják Siófokról ez év április 14-én. Végh Ignác fürdőtulajdonos hasonló erőfeszítéseiről három nap múlva jelenik meg újsághír. A porosz-osztrák háború miatt a látogatás végül elmaradt.

1867 – „minden jel oda mutat, ez a fürdő a jövendőnek kegyeltje”

A fáradozás viszont nem veszett kárba, hiszen már a következő évben, 1867-ben azt írták Siófokról: "minden jel oda mutat, ez a fürdő a jövendőnek kegyeltje". A szeptemberi összefoglaló tudósítás viszont felrója, hogy a fürdőházi lejárás árnyék nélküli úton történik, a somogyi részen lévő fenyvesben pedig nincsenek padok.

Az 1870. évi sajtótudósítás azonban már jelzi az üdülőközönség környezet iránti igényének figyelembe vételét. "Az uradalom... az apadásokon lévő faültetvényeket rendezteti, padokkal ellátott utakat csinál azon keresztül úgy, hogy a fürdőhöz már árnyas úton lehet elhaladni". A hiányt a város pótolta, melyből látszik, hogy a turizmus elengedhetetlen része a környezet szépítése.1891 – Megalakul a Siófoki Balatonfürdő Rt.

A következő nagy lépés a Glatz Henrik által kezdeményezett Siófok Balatonfürdő Rt. 1891. évi megalakulása után következett. A társaság két nagyméretű szálloda építésén túl 700 méter hosszú platánfákkal díszített korzót létesített. "Ezen kívül saját kertészetet is berendeztek egy, a német tengerpartról hozott Fritz nevű kertész vezetése alatt, akinek gondoskodásával a telep díszítésére való virágot, ...saját termésből biztosították".

A társaság a Sió-csatorna mentén elterülő kisebb erdőt is gondozásba vette, azt tervszerűen átalakította, utakkal és padokkal látta el, a Balaton partján pedig csinos pavilont állítottak fel. De az újonnan, sok ezer kocsi homok elegyengetésével létesített angolparkban is meglepő gyorsasággal nőttek magasra a Fritz főkertész által ültetett, a homoktalajt legjobban kedvelő lombos fák.

A részvénytársaság megalakulása óta beszélhetünk Siófokon szakszerű kertészetről. Ettől kezdődik a tervszerű parképítés, sétányalakítás, a fajtatulajdonságok figyelembe vétele, a különböző növények és csoportjaik egymáshoz való viszonyának megkomponálása. 1902-ben megjelent, Sági János által írt "A Balaton írásban és képben" már elragadtatottan nyilatkozik Siófokról. A fürdő népszerűségének növekedése és a meghonosodó kertészeti kultúra közötti összefüggés a szerző számára nyilvánvaló.

"Siófok nemcsak a Balatonmentének, de hazánknak is egyik legismertebb nevű s leglátogatottabb fürdője, mely a legnagyobb főúri igényeket kielégíti, sőt fejedelmi személyeket is befogadhat. Csinos nagyközség. A 60 holdnyi területen ezer és ezer fát, díszcserjét, pompás virágokat ültettek el. A népes telep, a szép fasorok, az üde liget csakhamar pezsgő életet teremtett."
"A fiatal liget, a zsenge erdő erősödésével, izmosodásával a fürdő látogatottsága lépést tartott, úgy, hogy több évben a vendégek létszáma az 50000-et is elérte..."

Siófok kertészeti kultúrája ekkor már a többi településre is kihatott. "A társaság gazdag faiskolát kezeltet egyrészt azért, hogy a többi balatoni fürdő fásítási ügyét is szolgálja." A későbbi útikalauzok is kiemelik az 1891-ben megkezdett kertészeti munkálatokat. A Balatoni Szövetség 1912-es kiadású kalauza szerint a részvénytársaság a korábbi elhanyagolt területen "pompás tenyészetet honosított meg". 1925 - "Kert tervezésért kitüntetve!"

A növekedését jelzi, hogy a francia származású Flament Lajos mű- és tájkertész kertek, parkok tervezését és kiültetését ajánlja díszfák, cserjék és évelő növények mellett. Az igényes szakmai munkát jelzi a hirdetés fontos információja: "Kert tervezésért kitüntetve!" (1925. évi kalauz). Úgy tűnik azonban, hogy a kertépítés területén továbbra is keresleti piac volt, mivel 1927-ben a Siófok Fürdőbérlő- és Fejlesztő Rt. 2 kat. hold területen csemetekertet is létesített a községben hiányát érezvén a díszfák, a díszbokrok telepítésének és a parkok létesítésének.

1928 – A kertészeti tervek készítése a településfejlesztés-tervezés része

Siófok vezetése is felismerte a közterületek tervszerű zöldfelület gazdálkodását. 1928-ban a képviselőtestület egy nyolctagú bizottságot jelölt ki a főjegyző elnöklete alatt. Feladata a község tereinek, utcáinak tervszerű fásítása, szépítése.

Ettől kezdődően a terek, utcák előre megtervezetten szépítettek, fásítottak Siófokon, azaz a településfejlesztés-tervezés része lett a kertészeti tervek készítése.

Úgy tűnik a régi Siófok büszke volt kertjeire, parkjaira, hiszen az egykori képeslapok nagy része ábrázol parkot, kertet, fásított sétányt. A szállodák, vendéglátóhelyek pedig az épülettel összhangban tervezett zöld környezeten ábrázoltatta magát.

A rendszerváltást követően az önkormányzat képviselőtestülete a polgármesteri hivatal vezetése kiemelten kezeli a külföldi és hazai vendégek körében is kedvelt üdülőhely virágosítását, új parkok építését, a régiek felújítását. Ezek sorából is kiemelkedik a dr. Jámbor Imre tervei alapján 1994-ben elkészült Millennium park a Vasútállomás előtt. Legalább ilyen jelentőségű a 2006-ban átadott 4,6 hektáros, eredeti tervek alapján felújított Jókai park.