Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének hatáskörébe tartózó zaj- és rezgésvédelmi ügyek:
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: zajrendelet) 4.§ (1) bekezdése:
Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben:
- a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek; továbbá
- b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint
- c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben
- ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve
- cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeknél.
Zajrendelet 1. melléklet:
A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek
A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint:
41 épületek építése
42 egyéb építmények építése
43 speciális szaképítés
45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
46 nagykereskedelem
47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
55 szálláshely szolgáltatás
56 vendéglátás
73 reklám, piackutatás
81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés
90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység
93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység
Üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetőjére vonatkozó kötelezettségek; környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem benyújtása; üzemi, szabadidős zajforrás megváltozott zajkibocsátásának bejelentése:
Zajrendelet 10.§ (1) bekezdése: „Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.”
Zajrendelet 2.§ h) és i) pontja értelmében:
„h) szabadidős zaj- vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép;
- i) üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az e), f) és h) pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli – közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő – járműhasználat, járműmozgás, rakodás”
A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2.§ (1) és (2) bekezdése alapján kell benyújtani:
„2. § (1) A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani.
(2) Amennyiben külön jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság előírása értelmében a zajforrás hatásterületét méréssel vagy számítással kell meghatározni és a környezetvédelmi hatóságnál még nem áll rendelkezésre, a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
- a) a tervezett állapotot megelőző háttérterhelés mértékére irányuló vizsgálat eredményeit, valamint
- b) a hatásterület számítására vonatkozó eredményeket.”
A zajforrás hatásterületének méréssel vagy számítással történő meghatározásához, továbbá a határérték betartás feltételeinek megteremtéséhez célszerű zaj-és rezgésvédelemi szakértőt megbízni. Szakértő keresésére irányadó a Magyar Mérnöki Kamara honlapja az alábbi linken:
A zajrendelet 11.§ (5) bekezdés a) pontja értelmében: „az üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetője a zajforrás területén és hatásterületén tervezett vagy bekövetkezett minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, a változás bekövetkezését követő 30 napon belül a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.”
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3.§ (1) bekezdése szerint: „A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a zajforrás üzemeltetője a 3. számú melléklet szerinti tartalommal köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.”
Épületek építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés esetén a kivitelezőkre vonatkozó kötelezettség:
Zajrendelet 12.§ szerint: „A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.”
A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3.§-a:
„(1) Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési kivitelezési tevékenység teljes időtartamát a 2. melléklet szerinti szakaszokra kell bontani, és azokra a határértéket a 2. mellékletnek megfelelően külön-külön kell meghatározni.
(3) A 2. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő
- a) nappal (6:00–22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,
- b) éjjel (22:00–6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.”
Zajrendelet 13.§ (1) - (3) bekezdése szerint:
„(1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól
- a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető,
- b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó
építőipari tevékenységre.
(2) A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.
(3) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.”
