A tihanyi limnológiai intézet igazgatóját kérdeztük.
Harminc éve nem tapasztalt árvaszúnyog-invázió döbbenti rá ismét azokat, akik elfeledkeztek volna róla: a Balaton nem kicsempézett fürdőmedence, hanem természetes élővíz.
Az árvaszúnyog nem csíp és tilos az irtása, gyérítése; sem az önkormányzat, sem más szervezet nem tud tenni, nem tehet ellene semmit – ezek a legfontosabb tudnivalók az ugyan „velünk élő”, de az utóbbi évtizedekben az ideinél lényegesen kevesebb kellemetlenséget okozó Chironomus balatonicusról. Ez, vagyis a balatoni árvaszúnyogfaj keseríti az idei nyárestéken a vízparti ingatlantulajdonosok, vendéglátósok, rendezvényszervezők életét.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei már jó előre jelezték: idén az elmúlt évtizedek legnagyobb árvaszúnyograjzása várható a Balatonon, azt is valószínűsítették, hogy ebből már a Siófoki-medence sem marad ki (míg korábban, amikor jóval kevésbé volt jellemző az algásodás a medencére, kimaradt belőle), de az még őket is meglepte, hogy ilyen mértékben a keleti medence déli parti szakaszára koncentrálódnak a Chironomus balatonicusok. Ennek a hátterében egy viszonylag új időjárási jelenség áll – ezt állapították meg a tihanyi limnológusok közösen a siófoki viharjelző obszervatórium szakembereivel. Lapunk ezt dr. Vasas Gábortól, a Magyar Tudományos Akadémia doktorától, a tihanyi székhelyű BLKI igazgatójától tudta meg, akit arról is kérdeztünk: valóban éppen Siófok kapja-e a legnagyobb árvaszúnyog-mennyiséget, miért a gyakorlatilag folyamatos rajzás hetek óta rövid szünetekkel és mire lehet számítani még az idei nyáron, esetleg a következő szezon, szezonok során?
„Új időjárási jelenség az uralkodó esti északi légmozgás (és itt nem nagy szélre kell gondolni) a korábbi változó irányúval szemben – így Vasas Gábor. – Emiatt Siófok és térsége valósággal „telibe kapja” a kikelő árvaszúnyogokat, amik amúgy is a fény felé mozognak, tehát a legvilágosabb helyeket keresik, a nagyobb településeket, így Siófokot is. Lehetne ez elméletileg Balatonfüred is, csakhogy a napnyugtakori légmozgás a déli partra „viszi” őket. Azt ugye előre jeleztük, hogy minden adott ahhoz (fokozottabb algásodás, meleg víz), hogy az elmúlt 30 év legnagyobb balatoni rajzása alakuljon ki, és annak is időjárási okai vannak, hogy egy-egy rajzás miért nem csak néhány napig tart, miért húzódhat el akár hetekig. Az is viszonylag új jelenség, hogy néhány csendes, nyugodt, meleg napot követően rendre hidegfront érkezik (idén gyakran csapadékmentes, szeles), ekkor a rajzás abbamarad, majd a hidegfrontot gyorsan követő meleg időben folytatódik. Azt elmondhatjuk, hogy az idei csúcson túl vagyunk, a várható árvaszúnyog-mennyiség több mint kétharmada kikelt már. Azt azonban nem tudjuk megmondani, hogy a következő napokban, hetekben pontosan mi várható, ez is nagyrészt időjárásfüggő. Ha rajzáskor lesz elég élelem, ha az új generáció petéi fejlődni tudnak (átlagosnál több alga és meleg víz esetén),akkor még várható(k) újabb generáció(k) is ebben az évben. Folyamatos méréseket, megfigyeléseket végzünk és ha előre tudjuk jelezni, hogy mi várható a következő időszakban, akkor arról tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.”
…
A BLKI általános tájékoztatása szerint az idei invázió legfőbb okai: 1., bőséges tápanyagforrás: a 2024 nyarán tapasztalt, a keleti medencére korábban kevésbé jellemző fokozottabb algásodás miatt a lárvák táplálékhoz bőven jutottak; 2., enyhe tél: a 2024/25-ös tél szinte jégmentes volt, ami növelte a lárvák áttelelési sikerét; 3., A hűvös május lelassította a fejlődést, majd a hirtelen melegedés júniusban egyidőben indította el a rajzást, amit szeles, hidegfrontos időszakok időben kitoltak; 4., alacsony vízállás: a sekélyebb partmenti régiók gyorsabban felmelegedtek, ami kedvezett a bábozódásnak. Ezek eredményeként az árvaszúnyogok hatalmas számban keltek ki, és a tóparti sétányokon, nádasok környékén milliós nagyságrendben tűntek fel.
Az árvaszúnyogot a jelenleg alkalmazott gyérítési módszerekkel nem lehet irtani. Nem csípnek, nem terjesztenek betegségeket – zavaróak lehetnek ugyan, de biológiai szempontból kulcsfontosságú szereplők a Balaton ökológiai rendszerében: 1., a tápláléklánc alapjai: az árvaszúnyog-lárvák a vízfenék üledékében élnek és szerves törmeléket, algát fogyasztanak. Ezzel tisztítják az iszapot, és szellőztetik is azt. Ugyanakkor számos halfaj ivadékai, vízi madarak, fecskék és denevérek is táplálkoznak velük; 2., tápanyagszabályozók: a kifejlett példányok kikeléskor jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént vonnak ki a vízből. A BLKI számításai szerint egy-egy ilyen rajzás akár több tonna (!) tápanyagot is kiemelhet a vízből a levegőbe, majd juttathat a szárazföldre. Ez hosszú távon csökkenti az eutrofizációt, azaz a túlzott algásodást; 3., ökológiai indikátorok: az árvaszúnyog-lárvák mennyisége és fajösszetétele érzékenyen reagál a vízminőség változásaira. A mostani erős jelenlétük azt jelzi, hogy a tóban ismét növekszik a belső tápanyagterhelés, ami hosszabb távon vízminőségi problémákhoz is vezethet. Vagyis nem a baj forrásai, hanem jelzői.
A közösségi médiában sokak által követelt árvaszúnyogirtás 1., tudományosan megalapozatlan, mivel nem célzottan irtható faj (nem csípőszúnyog); 2., jogszabályba ütközhet, mivel az árvaszúnyogok természetes életközösség részei, így védelmükről hazai és EU-s környezetvédelmi szabályok is rendelkeznek; 3., eltűnésük a halállomány, madárvilág és vízminőség romlását is előidézné.
Mit tehetünk? Ne bántsuk, ne fújjuk, ne permetezzük őket, esti órákban – ha tehetjük – kerüljük a fényes felületeket, partmenti lámpákat és lehetőség szerint ne bolygassuk a növényzetet, amelyen pihennek – áll a BLKI tájékoztatójában.
…
A Siófoki Hírek kérdésére a természetvédelmi hatóság szerepét betöltő Somogy Vármegyei Kormányhivatal azt válaszolta: a természetvédelmi és Natura 2000 területeken végzett, előzetes bejelentéshez és engedélyhez kötött szúnyoggyérítéssel kapcsolatban ez idáig nem érkezett kérelem a kormányhivatalhoz.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. pedig érdeklődésünkre megerősítette: az árvaszúnyogok alapvetően hasznos rovarok, hiszen táplálékforrást jelentenek a halak és a madarak számára. Rajzásuk során a testükben felhalmozódott szervesanyag egy része is kikerül vizeinkből, így fontos szerepük van a vízminőség javításában.
…
Az önkormányzatoknak a csípőszúnyogok gyérítésében maradt egy kevés szerepe. A települések erre a célra egyetlen fillér központi forrást sem kapnak, elsődlegesen a katasztrófavédelem hatáskörébe utalt állami feladat. Siófok is kiveszi azonban a részét belőle, dr. Lengyel Róbert polgármester arról tájékoztatott: idén 6 millió forint városi forrást utaltak át a Balatoni Szövetség számlájára, hozzájárulva ahhoz, hogy a Balaton-parti települések tekintetében – átvállalt állami feladatként – a szövetség a csípőszúnyog-gyérítést minél magasabb hatékonysággal végezhesse. „A hatályos jogszabályok szerint ugyanakkor az árvaszúnyog irtása, gyérítése tilos, és mivel a Balaton természetes víz, az árvaszúnyog is része a tavi ökológiának, sőt, nélkülözhetetlen része, még ha időszakosan nagyon kellemetlen is együtt élni a hatalmas tömegeivel. Ha azonban ez a következő nyarakon is rendszeressé válik, az arra illetékeseknek (például a jogalkotóknak) döntéseket kell hozniuk,ez nem kétséges” – jegyezte meg a polgármester.
…
„20-25 évvel ezelőtt a Balatonnak nyár végén két arca volt, az algásabb Keszthelyi-, Szigligeti-medence, és a tisztább vizű Szemesi- és Siófoki-medence; ez a különbség látszik most eltűnni, már nyár elején helyenként bealgásodott a Balaton, és nemcsak a nyugati, hanem a keleti része is” – nyilatkozta Tóth Viktor, a tihanyi limnológiai kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Szerinte a mostani algásodás része egy olyan átrendeződésnek, ami összefügg a klímaváltozással és a nádasterületek csökkenésével, vagyis a tóparton helyet kereső és találó emberek anyagi érdekeinek előtérbe kerülésével, miközben az elmúlt 30 évben felgyorsult a Balaton vízhőmérsékletének emelkedése…
Vagyis: vigyázzunk a Balatonunkra!
F. I.
