Könyv Katáé a Varga Imre-díj, a Baharté a turizmus-díj, Siófoké a nyári főváros kulcsa.
Siófok polgármestere a hagyományokhoz híven az idei Pünkösdi Szezonnyitón is átvette a nyári főváros kulcsát, újdonságként a fonyódi hagyományőrző huszárok ágyúlövéssel is köszöntötték a 2026-os nyári szezont.
A négynapos siófoki pünkösdi fesztivál szombati napja ugyancsak a hagyományoknak megfelelően dr. Zákonyi Ferenc egykori siófoki főjegyző emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött, majd a Millennium-parki zenepavilonnál, Kálmán Imre szobránál Dolhai Attila vette át a Kálmán Imre Emlékplakettet. A Kálmán-melódiák kiváló tolmácsolója, operettek bonvivánja – aki immár rendezőként és színházvezetőként is jeleskedik – a zenepavilonnál, majd a hajóállomási színpadon is énekelt az egybegyűlteknek.
A Millennium parktól a hajóállomásig tartó felvonuláson nem csak városvezetők, helyi egyesületek tagjai és civilek vettek részt, hanem veteránautósok, fúvósok, hagyományőrzők, zászlóforgatók, valamint a két napon át Siófokon zajló országos ifjúsági néptáncverseny együttesei is. A kikötői színpadon dr. Lengyel Róbert polgármester arról beszélt: a tavalyi évben úgy sikerült Siófoknak minden korábbit meghaladva 1,4 millió vendégéjszakát produkálni, hogy „évek óta irigykedve figyeltük azokat a balatoni településeket, amelyek Siófoknál több központi támogatásban részesültek. Mi a rendelkezésünkre álló forrásainkat igyekeztünk a város fejlesztésére, szépítésére fordítani, talán ennek is az eredménye ez a kiemelkedő adat. Optimizmussal tekintek a következő évek elé, szeretném majd bejelenteni azt is, hogy elértük a másfél milliós „álomhatárt” is…”.
Csatári Ernő, a térség áprilisban megválasztott országgyűlési képviselője – mielőtt átadta volna a nyári főváros jelképes kulcsát a polgármesternek – sikeres szezont, biztonságos pihenést kívánt a turistáknak és a helyben élőknek. „A pünkösd, a szentlélek eljövetele a megújulásról, az összetartozásról és a reményről is szól – mondta Csatári. – Ezek az értékek ma is, számunkra is fontos iránymutatást jelentenek, amikor közösségeink, a Balaton jövőjéről hozunk döntéseket. Egy hete a balatoni parlamenti képviselők fórumán határoztuk el, hogy a part további beépítésnek megállítása érdekében ideiglenes építési moratórium bevezetését fogjuk javasolni. A Balaton nem csak turisztikai célpont, hanem nemzeti kincsünk, örökségünk, felelősségünk. Döntéseinket is úgy kell meghozni, hogy azok hosszú távon szolgálják az itt élők, az ide látogatók érdekeit. A kedvező vendégéjszakaszámok sem jelentik azt, hogy a helyi vállalkozások kedvező helyzetben lennének. Nő a szálláshelyek száma, nő a verseny, a vendégek közben az elmúlt években egyre rövidebb ideig maradtak és egyre kevesebbet fogyasztottak. A következő időszak egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy megteremtsük egy egész évben élhető, biztonságos, vonzó Balaton és Siófok feltételeit.”
A Siófok Turizmusáért Díjat a képviselő-testület döntése értelmében 2026-ban a Bahart (Balatoni Hajózási Zrt.) kapta a balatoni és siófoki turizmus fejlesztéséhez történő hozzájárulása elismeréseként. A díjat Veigl Gábor vezérigazgató vette át.
Varga Imre Művészeti Díjban a képviselő-testület döntése alapján idén Könyv Kata Barcsay-díjas festőművész részesült, munkássága elismeréseként.
A Bujdosó Szőlőbirtok képviselője, Bujdosó Daniella vehette át a Siófok Város Bora 2026 elismerést a fehér és a vörös borok versengésében is. A balatonboglári és a balatonfüred-csopaki borvidék pincészetei versenyeztek kiváló nedűikkel és március 3-án választotta ki a zsűri a város borát Seres Lizandra, a Mala Garden sommelier-je segítségével 18 fehér és 12 vörös bor közül. Az idei győztesek Bujdosóéktól: 270 olaszrizling, Csirip-tető (fehér), valamint Bujdosó merlot 2020 (vörös). Háromgenerációs családi borászat – mutatta be szőlőbirtokukat Bujdosó Daniella a kikötői színpadon. Elmondta: az első két generáció teremtette meg annak az alapjait, hogy minőségi értékeket tudjanak képviselni a boraikkal, nekik, a legfiatalabbaknak már „könnyű a dolguk”. A Siófok borának választott vöröshöz is mindhárom generáció hozzátette a maga tudását, a fehér pedig az egyik legszebb fehérboros dűlőjükről származik (a 270-es szám a tengerszint feletti magasságot jelöli), „ de egyébként is, balatoni borfogyasztás olaszrizling nélkül nem képzelhető el.”
...
A Szállás.hu adatai alapján a pünkösdi hosszú hétvégén Siófok „átvette a vezetést”: a legnépszerűbb belföldi úti cél, Szegedet, Gyulát, Egert és Budapestet megelőzve.
...
Kereken 180 éve, 1846. szeptember 21-én Széchenyi István születésnapján bocsátották vízre a Balaton első gőzhajóját, a Kisfaludyt. A megalakult Balaton Gőzhajózási Társaság reformkori magyar gondolat volt magyar pénzből; jó példát mutatva Széchenyi ötven részvényt jegyzett, míg Kossuth Lajos három, Deák Ferenc pedig két részvény megvásárlásával járult hozzá a balatoni gőzhajózás megindulásához. A balatoni hajózás már a 19. századtól, azután a 20. és a 21. században is összekötötte és összeköti a három tóparti megyét, Somogyot, Veszprémet és Zalát, megismertetve a turistákkal a Balaton és a Balaton-part szépségeit, nevezetességeit, a környezetet kevéssé terhelő kirándulásra csábítva. A balatoni turizmus elképzelhetetlen a balatoni hajózás nélkül. A siófoki hajójavító műhely 1891-es megépülésével a hajók összeszerelése, karbantartása és a téli kikötés már Siófokhoz kötődött, 1931-ben költözött az operatív és gyakorlati vezetés hivatalosan is Siófokra, azután a siófoki zsilip 1947-es újjáépítésével és a Krúdy sétányon felépült székház használatba vételével a balatoni hajózás abszolút központja Siófok lett.
„Kicsit talán „különutas”, így jellemezte egyszer saját művészetét Könyv Kata Barcsay-díjas festőművész. A tolnai megyei Simontornyán született, 2018 óta él és alkot Siófokon, azóta volt már városunkban önálló kiállítása és volt már Csiszár Zsolt extrémszobrásszal közös is. Székesfehérváron egy alapítványi iskolában rajz, művészettörténet szaktanár. 2023 szeptemberétől a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa. Újszerű technikájával a festészet és a szobrászat határán egyensúlyozva hozza létre alkotásait. Művészeti tevékenysége mellett művészeti projektek szakmai szervezője. „Kata képei egyedi technikával készített figuratív, síkbeli vagy abból kilépő alkotások, olajjal, akrillal vászonra, farostra, bútorlapra, vagy éppen használt bakancsra – mondta a Könyv Kata első önálló siófoki tárlatát megnyitó művészeti író. – Kissé groteszk, szürrealista látvány tárul elénk, különös világba repít bennünket az alkotó ironikus gondolkodásmódja, az ellesett pillanatok, víziók és látomások keveredése. Fontos szimbólum nála a kéz és az arc. A kortárs festészetben újszerűek Könyv Kata úgynevezett puha képei; bútorlapra és szivacsra olajjal festett alkotásai kilépnek a síkból.”
F. I.
További képek a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
