A képviselő-testület februári üléséről.
Hárommilliárd forinttal nőtt a város költségvetése 2025-höz képest: 16,5 milliárd forint kiadással és bevétellel számol az idei siófoki büdzsé. A képviselő-testület a februári ülésén 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás (Máté Gergely és Nádas Norbert) mellett fogadta el.
Kiadás, bevétel
Öt és félmilliárd forintot is meghaladó helyiadó-bevételt terveztek, ami különösen fontos összeg annak tudatában, hogy szolidaritási hozzájárulás címén 2026-ban már 1 milliárd forintnál is többet von el az állam Siófoktól (vagyis minden egyes siófoki polgárra nagyjából 41 ezer forint elvonás jut, míg tavaly ugyanez az összeg 36 ezer volt – a szerk.). A városi intézmények támogatására a helyiadó-bevétellel egyező nagyságrendű összeget, 5,6 milliárd forintot fordít az önkormányzat. Fejlesztésre, felújításra 2,8 milliárd forint jut, kiemelkedő beruházás lesz a Bahart-telek reménybeli megvásárlása, mintegy 1 milliárd forintért, a kormány által engedélyezett hitelfelvétellel, aminek – ha megvalósul – a törlesztése is komoly feladat lesz. Fizetőparkolásból 237 millió forintos bevétellel számol a büdzsé, általános tartaléknak 425 milliót hagynak.
A kiadási tételek sorában igen jelentős a zöldfelületek, parkok karbantartása és a köztisztaság, e két tétel együtt 1,2 milliárd forintra rúg. A helyi tömegközlekedés fenntartása idén 300 millió forintnál is többe kerül a városnak, a szabadstrandok üzemeltetésére 182 milliót kap a Balaton-parti Kft., városmarketingre és turisztikai kiadásokra 135 milliót fordítanak, s változatlanul 35 milliót osztanak szét civil- és sportegyesületek között, pályázat útján.
Néhány jelentősebb 2026-os fejlesztés:
Sorház utca keleti felén út- és parkolóépítés, Jókai parki parkolóépítés (a teniszpályáknál), Fő utca átépítése a buszpályaudvar magasságában, Rét utcai járdaépítés, Orgona utcai strandfejlesztés második üteme, Krúdy sétány, sóstói szennyvízcsatornázás, kórház előtti parkoló átépítése, uszodatelek közművesítése, Tavasz utcai csapadék-vízelvezetés újabb üteme, lejáró a kerékpárúthoz a Vásárcsarnoknál, nővérszálló-felújítás (benne a háziorvosi rendelőké), Siófoki utca felújítása, foki-hegyi volt ÁNTSZ-irodablokk felújítása.
Szavak...
Szokatlanul éles vita alakult ki a költségvetés tárgyalásakor. Előbb Máté Gergely (Jössz-e, Fidesz, KDNP) vetette fel, hogy a választókerületéből (Fokihegy és térsége) sok helyi adó folyik be, sokan laknak ott és egyre több családos települ oda, ám „a diákoknak több utcában is sárban, sötétben kell hazamenniük, ugyanakkor más városi területeken még virágosításra is futja”. Kifogásolta, hogy a 2025-ös költségvetésben szereplő több beruházás sem valósult meg a körzetben. Völgyi Lajos (Becsülettel Siófokért Egyesület) pénzügyi bizottsági elnök szerint „jó színvonalú, stabil, a bevételeket óvatosan becslő, kellő tartalékkal rendelkező az idei költségvetés”. Ezzel szemben Nádas Norbert (JFK) arról beszélt: nem látja a tervszerűséget, az előrelépést 2014 óta. „Most kevés a mozgástér, de a jövőben a büdzsé egy meghatározott százalékát fordítsuk a lelakott, lepusztult városrészek felzárkóztatására. Az én választókerületem ugyanolyan kétarcú, mint Siófok maga: paloták, „sugárutak” az egyik oldalon, a másikon olyan lakóterület, ahol vezetékes víz sincsen. Van, ahol a lakók évtizedek óta várják, hogy „kisimuljon” előttük a járda, az út. Vonjunk be szakembereket, tervezzünk előre. Apró lépésekkel kezdjük el, ma én csak „tűzoltást” látok, tervszerűséget nem.”
Völgyi Lajos csodálkozásának adott hangot Nádas képviselő szavai hallatán, hiszen amikor a testületi ülést megelőzően összbizottsági ülésen „vesézték ki” a város idei költségvetését, akkor egyetlen módosítási indítvány se érkezett a képviselők részéről. „A költségvetés nem csak fejlesztést jelent, nem is az a legnagyobb tétel, hanem a működés – így a tanácsnok. – A legfontosabb pedig a stabilitás megőrzése. A rendelkezésre álló fejlesztési források elosztása másként is történhet, de előrelépni leginkább testületi munkával, javaslatokkal lehet, levegőbe szálló szavakkal kevésbé. A tervszerűségről: 5 éves gazdasági, területfejlesztési programot fogadott el korábban egyhangúlag a testület…”
Dr. Kovács Miklós alpolgármester (BSE) ezt azzal egészítette ki, hogy 2021-ben 10 évre szóló településfejlesztési stratégiát is elfogadtak. Dr. Lengyel Róbert polgármester (BSE) pedig azt mondta Nádas Norbertnek címezve: „Gyönggyel írott szavak és még van, amivel egyet is értek, de a jelenlegi költségvetési helyzetünkben a pénzügyi hátterét nem látom a változtatásnak. Ütemtervet írhatunk, de attól még nem lesz több pénz. Útépítésre például évek óta nincs lehetőségünk pályázni, csak a helyi adófizetők pénzéből tudunk költeni. A falvaknak is van ilyen támogatási kerete, némi lehetőségük a megyei jogú városoknak is akad, de a Siófokhoz hasonló középvárosoknak nincsen. Amikor az uniós pénzcsapok elzáródtak, megszűntek ezek a lehetőségeink. Bízzunk benne, hogy április után már nem „rabolja le” az aktuális kormány az önkormányzatokat, és jönnek az uniós pénzek is – ha több pénz marad helyben, rögtön tervezhetőbb lesz a városfejlesztés is.”
Juhász Attila (BSE) és Kalfsbeek Harm David (független) is arról beszélt: belátták, hogy jó néhány eltervezett fejlesztésről le kell mondani, Juhász tanácsnok példát is mondott, a Kálmán sétány keleti felének régóta esedékes megújítását, aminek idén is csak a terveztetésére futja. Máté Gergely szerint a pályázati lehetőségekkel nem jól él a város, Zamárdi például sikerrel pályázott kerékpáros pumpapályára, Siófok nem is indult. Dr. Molnár Anita alpolgármester azt felelte, nincsenek, illetve csak alig olyan pályázati lehetőségek, amikkel Siófok élni tudna. Lengyel Róbert megjegyezte: olyan ma a „rendszer”, hogy leginkább úgy lehet forráshoz jutni, ha az országgyűlési képviselő azt kilobbizza… „De ezt ne a városon, a városvezetésen kérjük számon!” – tette hozzá a polgármester, azzal zárva a vitát: az idei költségvetés véleménye szerint is vállalható, stabil. A képviselők végül elfogadták azt a Völgyi-javaslatot is, hogy a pénzügyi és a városfejlesztési bizottság közös előterjesztést készítsen a testületnek, amiben beszámolnak arról, hogy milyen pályázati lehetőségek adódtak az elmúlt időszakban, ezekből mire pályázott a város, és mire nem…
Csárdás, Csülök, mozi
Továbbra is védett marad a egykori Csülök és Csárdás étterem, valamint a hajdani mozi épülete – a helyi tervtanács ugyan januárban mindhárom épületről szavazott (a szakmai grémium ezúttal csak a Csülök védettségének a meghagyását javasolta, a másik két ingatlanról levette volna helyi védelmet), a testület úgy döntött: megvárja az új főépítész munkába állását és mind a 120 érintett épület esetében megvizsgáltatja a védelem indokoltságát. Ahogyan megírtuk, a három védett épület ügyébe az akkori főépítész belebukott decemberben, amikor kiderült: korábban annak a tudatában szavazta meg a testület a Csárdás, a Csülök és a régi mozi védettségének megszüntetését, hogy ezt megelőzően az építészekből álló helyi tervtanács is ilyen döntésre jutott. Kiderült azonban, hogy Kadlicskó Krisztián (aki december 31-ig volt a város főépítésze) rosszul tájékoztatta a képviselőket a tervtanácsi szavazásról, valójában egyik épület védettségének a megszüntetése sem kapott többséget a tanácsban. Ezek után utalta a témát a képviselő-testület ismételten az építészeti grémium elé. A tervtanácsi ülés elején felvetődött – derül ki a nyilvános jegyzőkönyvből –, hogy mind a 120 érintett siófoki épületet át kéne tekinteni és dönteni, hogy melyiknek indokolt fenntartani a védelmét, közben pedig enyhíteni kellene az egyik építész szerint „már-már műemléki szigorúságú” helyi rendeleten és kevesebb megkötéssel nehezíteni a tulajdonosok dolgát. Annak pedig, hogy most miért ez a három épület került eléjük szavazásra, azt a magyarázatát adták: mindegyik ingatlan tulajdonosa kezdeni akar valamit az épülettel, a Csülök esetében nem egészen világos a cél, de felvetődött társasház építése, a Csárdásra (ahogyan a szomszédos épület esetében már megtörtént) bontás várna és lakások, valamint étterem épülne a helyén, s a régi mozit is átalakítaná a tulajdonosa. Mindhárom épület mostanra elhanyagolt állapotba került. A Csülök falán ott az emléktábla: dr. Révész Géza világhírű pszichológus professzor szülőháza. A szintén rossz állapotú Csárdásnak a kultúrtörténeti értéke jelentős; 1907-ben épült még lovasbeállóval, száz éve Hozbor vendéglőként volt kedvelt jeles íróink, Karinthy, Rejtő, Krúdy körében. Ahogyan a tervtanácsi ülésen Pápay György megjegyezte: „Óriási támadási felület lesz, ha lekerül róla a védettség.” A hajdani mozi van talán a legkritikusabb állapotban, 2022 óta vár a vevő a védettség megszüntetésére, közben a teteje beszakadva, folyamatosan ázik.
Máté Gergely úgy vélte, a mozi esetében az előtt kellett volna levenni a védettséget, mielőtt a város eladta, mert magasabb árat kaphatott volna. „A főépítész akkori véleménye szerint még méltó volt a védelemre – válaszolta a polgármester. – Nem véletlen, hogy a tervtanács is hol így dönt, hol úgy ezekről az épületekről; márpedig amíg a szakmában bizonytalanság van, addig a testület se tud dönteni, a cél éppen az, hogy megalapozottan dönthessünk.”
Az új főépítész, aki rögtön megkapja feladatul a 120 védett épület felülvizsgálatát, március 1-je után munkába is áll.
Kell a Bahart-telek!
A februári ülésen – melyen bemutatkozott Beke Mária alezredes, az egyelőre még csak megbízott városi rendőrkapitány – az idei erdeiiskola-programra, melyen 200 gyerek vehet részt, 8 millió forintos támogatást szavaztak meg, az ebben az évben 150 éves Siófoki Férfi Dalkör jubileumi rendezvényére pedig 1,2 milliót. Döntöttek arról is, hogy új fizetőparkolóval bővítik a szezonálisok körét a kiemelt díjövezetben: 47 új parkolót alakítottak ki a Jókai park keleti szélén, a teniszpályáknál, a beruházás nemrég készült el. Ezen kívül egyhangú szavazással kezdeményezte a siófoki képviselő-testület az állami többségi tulajdonú Balatoni Hajózási Zrt. rendkívüli közgyűlésének összehívását annak érdekében, hogy bírálják el a város vételi ajánlatát az egykori halászati telekre, melyen parkolót alakítana ki az önkormányzat. A Bahartban nem egészen 10 százaléknyi tulajdonrésszel bíró Siófok kormányengedélyt kapott hitelfelvételre a telek megvásárlásához, ez azonban március 15-én lejár. Lengyel Róbert az ülés után arról tájékoztatott: a magyar állam részvényeivel rendelkező Magyar Turisztikai Ügynökség március 6-át jelölte meg a telekeladásról szóló döntés határidejének. Ahogyan megírtuk, itt valójában visszavásárlásról lenne szó, a siófoki önkormányzat ugyanis még 2013-ban adta el az ingatlant a hajózási társaságnak, 410 millió forintért.
F. I.
