... de most már megbékélhetne magyar a magyarral is... Dr. Lengyel Róbert előadása a mohácsi vészről és előzményeiről.
Méltatlanul keveset tudunk a mohácsi csatáról (498 éve, 1526. augusztus 29-én), a történelemkönyvekhez képest jóval átfogóbb képet igyekezett adni hallgatóságának a történtekről és az előzményekről dr. Lengyel Róbert a Teátrum Kávéházban. A siófoki polgármester hobbija a középkori magyar történelem, különösen sok információt gyűjtött a mohácsi vészről, a minap a Mohács közelében legújabban feltárt tömegsírt is megszemlélte és meghallgatta, mit mond az antropológus.
Nagy valószínűséggel ezúttal sem a csatatér közelében elhantoltak csontjaira bukkantak, az a hely közel 500 év eltelte után sincs meg. Kétezer hadifoglyot ejtett a török, akiknek a zömét a Mohácstól délre ütött táborban fogták el (sok a női csontváz és tizenéves fiúké is), és mielőtt továbbindultak, augusztus 31-én a szultán parancsára mind megölték őket, voltak, akiket lefejeztek, másoknak a nyakát vágták el, sok koponyán látszanak a kínzás nyomai, például hogy levágták a fülét… „Irdatlan mészárlás volt – így Lengyel Róbert. – Csak a Buda elleni hadjáratban úgy 200 ezer hősünk pusztult el és ezek a törökök most a barátaink… Szulejmán egymaga hét hadjáratot vezetett a magyarok ellen, annyi szenvedést senki nem okozott a magyarnak, mint a török és Szulejmán szobra ott van Zrínyi mellett Szigetváron, amúgy a megbékélés jegyében – így Lengyel Róbert. – A megbékélést egymás között sem ártana elkezdenünk, és nem csak énekelni, hogy egy vérből valók vagyunk, hanem úgy is gondolkodni, cselekedni. Hiszen lehet, hogy sokféleképpen gondolkodunk, de mégis csak mind magyarok vagyunk, sokaknak az elődei ott fekszenek valahol a mohácsi síkon, hiszen országos mozgósítás volt, több mint 500 nemesi családról tudunk, akinek mohácsi halottja volt.”
Az előadó cáfolta, hogy a nemesek nem mozdultak volna II. Lajos király hívó szavára. „A végső mozgósítás igenis sikeres volt, megmozdultak a nemesek, igaz, kihirdették, hogy aki nem vonul be, azt halálra ítélik. A páncélos nehézlovasságot alkották a leggazdagabb magyar főurak, világi, egyházi vezetők, saját zászlójuk alatt, saját katonasággal. A nemesek nem fizettek adót, de a haza hívó szavára be kellett vonulniuk a seregbe.”
A 25 ezres magyar sereg létszáma így is jóval kisebb volt a 60-70 ezer fegyveresből álló, mindösszesen úgy 100-120 ezres törökhöz képest. Tomori Pál fővezér a csata előtt két héttel kapta kinevezését (végigjárta a katonai ranglétrát, majd isteni szolgálatba állt és a pápa kinevezte bács-kalocsai érseknek), és a polgármester szerint egyes, ezzel ellentétes vélekedések szerint jó hadvezér volt, megérdemli, hogy az utókor emlékezzen rá, gyertyát gyújtsunk a tiszteletére. Még 1524-ben írta a budai pápai követ a szentatyának: „Ebben az országban Tomorin kívül nincs olyan nagyúr, aki akár csak 3 aranyat is adna a haza védelmére.” Fennmaradt feljegyzés arról is, hogy Lajos királyék asztalára egy időben csak úgy jutott étek, hogy a budai zsidóktól zálogosítottak el kanalakat, villákat.
S egy 1519-ös feljegyzés, azt írta ekkor egy külföldi írástudó: „A magyarok egymás ellenségei, ha asztalnál ülnek, egy tányérból esznek, majd utána hátba szúrják egymást. A magyarok mindent ellopnak…” Vagy megint a pápai nuncius jelentése: „Őfelsége annak idején 4 ezer aranyat fizetett az ágyúk rendbehozásáért, a pénz eltűnt, az ágyúkat nem javították meg, és amit őfelsége nem tudott megcsináltatni 4 ezerből, azt én most megtettem 600 aranyból.”
És így érkeztünk el 1526-hoz, Mohácshoz. Nehéz idők jártak…
…
Tudta?
- A 10 évesen trónra került II. Lajosnak 1522-ben Habsburg felesége lett, ettől kezdve nyilvánvaló ellenség a török-francia „tengely”;
- A török fő célja Bécs bevétele volt, mi „pechünkre” pont útban voltunk;
- Az országos mozgósítást a pápai követ „finanszírozta”, ő adott pénzt a küldöncökre, majd a pápa küldött 25 ezer aranyat zsoldosok felfogadására;
- A magyar seregben 5 ezernyi cseh és lengyel zsoldos küzdött, ők számítottak akkor Európa legképzettebb katonáinak;
- Tomori már az augusztus 29-i, ha nem is másfél órás, de egy délután alatt lezajlott csata elején janicsárok puskatüzének áldozata lett, II. Lajos király holttestét 6 hét múltán találták meg a keresésére indult katonák a közeli mocsárban.
F. I.
További képek a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
