80 éve történt.
A 80 évvel ezelőtti, 1945. január-februári ostrom „a második világháború városharcai között is kiemelt helyet foglal el, az áldozatok száma, a harcok brutalitása és a harc elhúzódása miatt csak Sztálingrád vagy Berlin ostromához hasonlítható” Ungváry Krisztián történész szerint.
Budapest ostromában harcolt 16 évesen egy Siófokon gyerekeskedett kadét, Sujánszky Jenő is, a későbbi Mezartin ellenállási csoport vezetője, aki 2022-ben Párizsban, 93 esztendős korában hunyt el. Több mint egy évtizede Párizsból adott interjút a Somogy megyei napilapnak, ebből a cikkből idézünk.
„A budapesti ostrom magyar katonái nem nyilas-fasiszta banditák voltak. Azt se tudták, mi az. Ám mivel Horthy parancsa ellenére sem tették le a fegyvert, Sztálin nem tudott eljutni a Rajnáig. Megakadályozták Nyugat-Európa bolsevizálódását” – foglalta össze Sujánszky Jenő azt, ahogyan ő megélte Budapest ostromát. „Való igaz, a németek oldalán harcoltunk, ám hogyan is lehettünk volna fasiszták, amikor azt se tudtuk, mi az? Budapest ostromát második Sztálingrádnak is emlegették. Fantasztikus volt a harci értéke a német katonáknak, az oroszok se nagyon maradtak el tőlük, különösen a tengerészgyalogosok, azok nagyon vadak voltak. A magyar gyaloghadosztály amolyan dekkolós, kivárós volt.
Horthy fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, de a 24 zászlóaljból álló hadsereg nem volt hajlandó engedelmeskedni a parancsnak. Amikor Horthy letette a fegyvert, az első vonalban 24 magyar és 16 német hadosztály állt szemben 109 szovjettel. Ha a magyar hadosztályok megnyitják a réseket, a 16 német hadosztályt „elsöpörte” volna az orosz. Ha a magyarok akkor átállnak, az oroszt, ha úgy tetszik, Sztálint semmi sem állítja meg és Bécs nem 1945. áprilisában esik el, hanem már 1944. októberében. A németek ekkor kapitulálnak és a Vörös Hadsereg a Rajnánál áll…”
Amikor Horthy október 15-én bejelentette a fegyverszünetet, közölték a németekkel, hogy nem állnak át. Sujánszky szerint nyilasokról, Szálasiról ekkor még szó se volt. „Amikor elhangzott Horthy rádióbeszéde, a nyilasok még nyugatra akartak menekülni a németekkel az oroszok elől…”
S íme, a történet siófoki szála az 1956-os szabadságharcos elbeszélésében: „Jellemző, hogy mennyire nem tervezték előre a hatalomátvételt: Beregfi vezérezredes lett a honvédelmi miniszterük, aki 15-én este Siófokon nyaralva a rádióból tudta meg, hogy azonnal Pestre kell mennie. Semmi közünk nem volt a nyilasokhoz nekünk, akik a Katlan-csatában harcoltunk. Harcoltunk a szovjet ellen és közben zsidókat is bújtattunk.”
...
Sujánszky Jenő a Mezartin ellenállási csoport vezetőjeként börtönbe került, 1956 novemberében az akasztófa elől szökött át a határon. Párizsban élt, ahol alapítója volt a Magyar Szabadságharcos Szövetségnek; október 23-án rendre koszorúzási ünnepséget tartottak a Diadalívnél.
…
Ma tüdőgondozó a hajdani siófoki patika, mellette állt a szülők háza. 1948-ban, az államosításkor egy fillér jóvátétel nélkül vették el mindenüket, és egy óbudai nyomortelepre költöztették őket. Abban az évben látta utoljára a Balatont, aztán legközelebb 43 év múlva, 1991-ben. Sujánszky Jenő négy elemit végzett Siófokon, katona akart lenni és már tízéves korában a kőszegi kadétiskolában folytatta. 1944-ben, 15 évesen önként jelentkezett a frontra. Végigharcolta a budapesti Katlan-csatát, a kitörés napján, február 11-én szovjet fogságba esett, ahonnét megszökött. 1949-ben alapította a Mezartin ellenállási mozgalmat, de lebuktak, a börtönből 1956 október végén a forradalmárok szabadították ki, s azonnal fegyvert fogott a szovjetek ellen.
…
Nemrég avatták emléktábláját a hajdani kőszegi kadétiskola falán. Budapesten, a fővárosi Új Köztemető 300-as percellájában, a Nemzeti Gyászpark szabadságharcos elhunytjai között alussza örök álmát.
F. I.
Képek:
- Sujánszky Jenő egy párizsi október 23-i megemlékezésen.
- Budapest ostroma, 1945.
