A siófoki aranyműves mestertől, a szingapúri gyűjtőnek.
Egy teljes évnyi munkájába került Tamás Lórántnak, mire elkészült azzal az órával, amire a világ egyik legnagyobb és legértékesebb kar- és zsebóra-magángyűjteményének szingapúri társtulajdonosától kapott megbízást. Egyedi, kézzel vésett, arany számlapos Patek Philippe órához kellett ugyancsak egyedi, 18 karátos aranytokot gyártania.
Azt Ali Nael csak a szingapúri Mandala Clubban tartott átadón árulta el Tamás Lórántnak, hogy az órát eredetileg Kadhafinak, a 2011-ben meggyilkolt líbiai vezérnek készítették. E „történelmi darab”, a siófoki ötvös-aranyműves mester alkotása is része azóta a magánmúzeumnak, melyben olyan Napóleon-korabeli órákat is őriznek, amilyenek még a genfi Patek Philippe óramúzeumban sincsenek.
Szakmai karrierje eddigi legnagyobb kihívása előtt állt, amikor egy éve hozzákezdett – árulta el Tamás Lóránt a Siófoki Híreknek. „A szingapúri Opera Galériában tartottuk közös bemutatónkat a Fabergé ékszerházzal; egyedi megrendelésre készülő óráimat látva odalépett hozzám Ali Nael, meginvitált a múzeumába, ahol megkérdezte, készítenék-e a kézzel vésett, arany számlapos Patek Philippe óraszerkezetéhez az elképzelésének megfelelő egyedi aranytokot?”
Ahogyan korábban megírtuk, a siófoki ötvös-aranyműves nem csak a Tamas L’Orant márkajelzésű, tehetős ázsiai üzletemberek körében elkelő egyedi karórák készítője, hanem a cároknak és cárnéknek több mint száz éve készített ékszertojásokról világhíressé lett Fabergé cég első magyarországi márkaképviselője is. Tíz éve nagyapja zsebórája volt az első, amit „felélesztett” és karórát csinált belőle. A mechanikus óragyártás csúcsainak, a száz éves, vagy még régebbi karóráknak az eredeti óratokját megőrizve, szerkezetüket felújítva, átalakítva éleszti ezeket újjá, aminek minden mozzanata kézműves technika, ezért nem is készül egy évben hat-nyolc ilyen óránál több. Minden óra egyedi darab.
„A rendkívül bonyolultnak ígérkező munkához csak fotókat kaptam, 8-12 hónapos határidőt kértem és jól tettem, hogy nem rövidebbet, mert valóban kellett ennyi idő a tervezéshez, az előkészítéshez és a munkához” – folytatta Tamás Lóránt, aki még esztergagépet is használt, az aprólékos kézi munkafolyamatokhoz pedig speciális szerszámokat, segédeszközöket gyártottak, sőt, órás és vésnök kollégák szakmai segítségét is igénybe vette.
Luxuspiac: Orbók Ilona üzletasszony (RTL, Cápák közt) szerint világszerte 400 millió felhasználót érint az 1500 milliárd forintos luxus iparág. Tamás Lóránt szerint az, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt 35 évben sem nyitott egyetlen más luxusékszer-márka sem önálló képviseletet, csak a Fabergé, azt mutatja: kis ország, kis piac, kis kereslet. „Aranyba fektetni azonban, főleg inflációs környezetben bölcs döntés, ezen belül egy presztízsmárka még nagyobb megerősítése annak, hogy jó helyre került a pénz” – így a siófoki aranyműves, aki immár a jelenleg a szingapúri egyetem mesterképzésén luxuscikk-menedzsmentet tanuló fiával dolgozik együtt, kérdésünkre azt állította: annak ellenére, hogy bár a legszűkebb hazai gazdag réteg ha számban nem is, gazdagságban bizonyosan gyarapszik, ez mégsem látszik meg a költéseiken, hiszen aki Fabergé-ékszert vásárol, az is inkább például Balin teszi ezt, távol az országtól…
F. I.
(A Siófoki Hírek februári számában megjelent cikk).
Képek:
Tamás Lóránt előadása a szingapúri egyetemen
Íme, az óra
