Udvaros Dorottya „Csend. Törékeny. Üres” felolvasószínházi est

Pilinszky János: Vallomás Adyról

"Ady ébresztett rá a költészet értelmére tizennégy éves koromban. Mégis tökéletesen
megértem, miért hanyatlott napjainkban költészete iránti szeretetünk, lelkesedésünk."

A koncentrációs táborok világa, az egyetlen kis didergő molekulára redukált ember
után mit kezdjünk Ady királyi pózaival? József Attila mérésadatai az emberről és a
mindenségről kétségtelenül sokkalta pontosabbak, használhatóbbak számunkra.

Ady helye a világirodalomban? Sajnos, Adyt fordítani szinte lehetetlen. Költészete
főként nyelvi és képi szuggesztiókból él, ami sehogy se tűri meg a fordítás - minden
fordítás - nélkülözhetetlen értelmező munkáját. Igaz, minden költői nyelv szimbolikus,
nemcsak Adyé. De például József Attila szimbólumai valamiféle hyperkonkrétság
szabatosságával hatnak - tökéletesen fotogének, hogy úgy mondjam, tehát
fordíthatóak, előhívhatóak, átvihetőek bármelyik idegen nyelv képernyőjére.

Ady jövője? Az értékelésében mutatkozó apály - szerintem - előbb-utóbb eltűnik
majd. Hiszen épp költészetének „királyi eleme” rendkívül gazdag, sokrétű, ha sokszor
több is van benne - sajnos - a nietzscheánus, mint az evangéliumi királyságból.

Ady és a modernitás? Számomra - mindenek ellenére - döntően és végérvényesen
Ady a legjelentősebb modern magyar költő. Mint Baudelaire a franciáknál, ő az, aki
Atlasz módjára megfordította hátán a régi világot, mondhatnám úgy is, a régi magyar
világot. Ilyen tettre csak szuverén óriás vállalkozhatott. Hogy mások Európa
modernebb törekvéseit közvetítették volna? Mit számít? Ady egy irodalomtörténeti
pillanatban a glóbus ránk eső pontján magára vette és meg is fordította a világot. A
többi irodalom. És többnyire csak irodalom már.

Hatása? Közvetlenül vagy közvetve szinte valamennyiünkben tovább él.
Legnyilvánvalóbban Juhász Ferenc lírájában, aki Ady kozmikus sugallatait igyekszik
lenyűgöző részletmunkákkal egy az egyhez arányban konkretizálni. (1969)

„A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.

Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:
távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.”

Rendező: Seres Tamás
A műsor hossza: 70 perc

Jegyár: 2.500 Ft

Jegyek kaphatóak minden hétköznap 12-18-ig a KIMK jegypénztárában, illetve a kimk.jegy.hu oldalon:
https://kimk.jegy.hu/.../udvaros-dorottya-csend-torekeny...