Piknik a Jókai-parkban.
„Jókai ma biztosan influenszer lenne, balatoni posztjaival; a 19. században azonban tollával, a sajtóval és személyiségével formálta a közvéleményt és a balatoni turizmust” – idézett egy minapi online cikkből Mihalovics Dóra, a siófoki városháza kommunikációs és turisztikai irodájának vezetője Jókai Mór szobrának felavatása előtt. A cikk szerint 200 éve született írónk „volt az első, aki a Balatont régióként definiálta, s az első, aki írásaiban és cikkeiben felkarolta a balatoni tájat. Munkássága így nem csak irodalmi, hanem gazdasági, turisztikai szempontból is mérföldkőnek számít.”
Siófok városa Mór névnapra, szeptember 4-re hirdetett Jókai-pikniket a nagy „mesemondónkról” a rendszerváltás után elnevezett parkba, ahol bronz mellszobrot is állított Jókainak, mégpedig Orr Lajos szobrászművész alkotását. „Siófok sem maradhatott ki a Jókai 200 országos rendezvénysorozatból – mondta köszöntőjében dr. Lengyel Róbert polgármester. – Az elmúlt másfél évszázadban számos nagy hírű személyiség (színészek, írók, költők, politikusok) töltött itt több-kevesebb időt, így Jókai is, aki a korabeli cikkek szerint 1863-ban érkezett először Siófokra, gőzössel, és az akkor jóval szerényebb létszámú lakosságból sokan mentek ki a fogadására, s nagy ovációval köszöntötték. Eleinte átutazóként jött Füredre tartva, később egyre több időt töltött itt, a Jókai-villaként ismert épületben szállt meg, élete utolsó nyarát is itt töltötte második feleségével, 1903-ban. Itt a Jókai-parkban jobb helyet nem is találhattunk volna a szobrának, korunk, illetve utódaink, az utókor számára.”
A siófoki képviselő-testület a szoborpályázatra beérkezett tervek közül a Zala megyében élő Orr Lajosét fogadta el. A felesége révén siófoki kötődésű Orr Lajosnak 1982-ben volt itt kiállítása, az akkori Dél-balatoni Kulturális Központban. „ Szép, élvezetes feladat volt ezt az erős, nemes karaktert megragadni és plasztikában megfogalmazni – mondta a Siófoki Híreknek a művész, akinek alkotótársa volt a szobor elkészítésében fia, Orr Péter ötvösművész, valamint Parlag István szobrász. – Örömömre a megbízó Siófok városa szabad kezet adott a tervezésben, én választhattam meg, milyen életkorban, mozdulatban, mely fotó vagy festmény alapján jelenítem meg a nagy írót; ez egyébként, hogy ennyire ne szólnának bele az alkotásba, nem jellemző a megrendelők részéről...Ez esetben alkotás közben jött az az ötletem, hogy könyveket is helyezek egy kis posztamensre és ez az elképzelésem is tetszett az illetékeseknek. És elsőre egy szigorúbb Jókai-portré volt a mintám, de közben ráakadtam egy olyan festményre, ami sokkal szelídebb arccal ábrázolja és ennél maradtam, úgy, hogy megbillentem kicsit a fejét, hogy lefelé, a könyvek felé nézzen és szándékaim szerint a szobron is láthatóan jellegzetes bajuszának jobb oldala még mosolyog is kicsit. Izgalmas, kicsit misztikus folyamat egy szobor létrejötte az ötlettől az megvalósításig. Egy köztéri alkotás jó esetben hosszú ideig, akár évszázadokig áll a helyén, nagyon sok ember láthatja, hatást gyakorol a szemlélőre, a környezetre; mindez komoly felelősséget ró az alkotóra, ennek tudatában igyekeztem a feladatnak megfelelni. Bizonyára az is „benne van” az elkészült műben, hogy feleségem, aki festőművész, Siófokon született, itt nőtt fel; édesapja, Egri Ervin lelkész alapította meg Siófokon a református anyaegyházat.”
A szobor leleplezése után Kékkovács Mara színművész Jókai-verset mondott, majd zenés, verses előadást tartott Somlai Valériával a Jókai-piknik keretében, Így szerettek, így mulattak Jókai és kortársai címmel, mely rendhagyó irodalomórának is megfelelt a parkba érkező helyi általános- és középiskolások számára. Az óvodások ugyanekkor a Szaffit nézhették meg a plázamoziban. A könyvtárban még szeptember 10-ig megtekinthető a Jókai 200 kiállítás, a Kálmán Imre Művelődési Központ pedig október 2-án és 3-án vetíti Jókai megfilmesített alkotásait. De érdemes a Jókai-park pihenőpadjainál is elidőzni, húsz padra ugyanis gravírozott dísztáblákra Jókai-idézetek kerültek.
F. I.
...
További képek a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:
