Az utóbbi években megjelent és az ország most már szinte minden területét elárasztó, spontán terjedő inváziós csípőszúnyogfajok (ázsiai tigrisszúnyog, japán bozótszúnyog, koreai szúnyog) alapvetően új helyzetet teremtenek a szúnyogártalom kialakulásában és új kihívásokat a szúnyoggyérítés gyakorlatában.
A helyzet ökológiai alapját az adja, hogy az inváziós fajok túlnyomórészt azokat a ház körüli vizeket használják fejlődési helyül, melyekben korábban csak az embert nem, vagy alig csípő dalos szúnyog fejlődött. A betelepülő fajok, igazi inváziót idéznek elő, a dalos szúnyogot sok helyről ki is szorítják.
A fentiekből az következik, hogy a szúnyogártalom kialakulása mostanra sok helyen függetlenné kezd válni folyóáradásoktól, tavak parti zónájának közelségétől és a tartósan csapadékos időszakoktól – melyek eddig alapvetően meghatározóak voltak a szúnyogállományok markáns megjelenésében. Korábban csapadékhiányos időszakokban gyérítések nélkül is szinte szúnyogmentes időszakok voltak élvezhetők mind a településeken, mind az üdülőövezetekben. Ezen a helyzeten változtatott jelentősen az inváziós fajok megjelenése.
Az inváziós fajok zömmel magánterületen lévő tenyészőhelyeinek szervezett feltárására és biológiai kezelésére nincs mód.
A ház körüli vizek településen belüli egyenetlen eloszlásából adódóan az inváziós fajok ártalmával az egyes településeknek csak bizonyos részterületei érintettek. Ez utóbbiak szervezett földi kémiai gyérítéshez való kiválogatása a hagyományos módon lehetetlen, ráadásként meg kellene vizsgálni, hogy az adott részterületeken a rendelkezésre álló földi gyérítés sikerességét nem korlátozza-e túlzottan az utcahálózat, illetve a telkek utcafront felőli elhatárolásai.
Az inváziós fajok térnyerése és kiterjedt ártalomokozása tehát a szervezett szúnyoggyérítés mellett, csak lakossági összefogással valósítható meg, megnyugtató eredménnyel – melyre az a globális felmelegedés nyilvánvaló jelenségei közepette egyre égetőbb szükség van.
A közös védekezés céljából kérünk mindenkit, hogy
- a telkén lévő esővízgyűjtő hordókat, egyéb víztárolókat fedje le, vagy sűrű szövésű hálóval takarja le;
- az udvaron tárolt vödröket, kannákat, gyermekjátékokat és hasonlókat fordítsa úgy, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni;
- ne tároljon a szabadban olyan tárgyakat, melyekben esővíz halmozódhat fel;
- az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre.
Az esővízgyűjtő edényekben sokgenerációs fajok (évente annyi generációjuk van, ahány alkalommal élőhelyük arra alkalmassá válik) fejlődnek, ezért az ellenük való védekezés márciustól-októberig folyamatosan indokolt.
A házak körüli gyepek, illetve gyepes árkok, vízborítás kialakulása esetén, ugyancsak gyérítendők. Kérjük, hogy utóbbiak területén a pangóvizek elvezetésével, illetve kereskedelmi forgalomban kapható, nem kémiai hatóanyagú, készítmények alkalmazásával tegyenek meg mindent a lakókörnyezetükben lévő tenyészőhelyeken fejlődő szúnyoglárvák egyedszámának csökkentése érdekében.
Külön figyelmet érdemel a jelen helyzet mellett az egyéni védelem lehetőségeinek használata is, a különböző riasztó hatású készítmények, kémiai és természetes anyagok alkalmazása.
