Főoldal Városunkról Természeti adottságok
  • Fogadónap
  • Hirdetmények
  • Közérdekű adatok
  • Polgármesteri hivatal címe
  • Nyomtatványok
  • Hasznos információk
  • Látnivalók
  • Közlekedés
  • Gasztronómia
  • Szálláshelyek
  • Hírek
  • Események
Városunkról
Nyomtatás
Természeti adottságok

Siófok a Balaton keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna torkolatánál fekszik.

 

Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. A város Somogy megyéhez tartozik. A déli Balaton-part 70 km-es szakaszából 17 kilométert foglal el.
Megközelíthető Budapestről az M7-es autópályán, Kaposvárról 67-es számú főútvonalon, Nagykanizsa felől a 70-es számú úton. Vasúti csomópontként is e három irányból fogadja a személy-, illetve teherforgalmat. Vízi úton az északi parttal van összeköttetése. A város területén repülőtér is működik.

A Balaton vizének hőmérséklete igen kedvező, hiszen a sekély mélység következtében a tó gyorsan felmelegszik. A kedvező tavaszi időjárás már májusban fürdésre alkalmassá teszi a vizet.

Az uralkodó szélirány az északnyugati, a délies irányokból pedig a délnyugati. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies, szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Szélcsend leginkább az őszi hónapokban fordul elő.

Az évi 2100 óra körüli napfénytartammal Siófok térségének napsütése csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól.

Legcsapadékosabb hónap a május, majd ezt követi a november és a június. Májusban a szárazföld erőteljes felmelegedésével helyi záporokból és zivatarokból hullik jelentős csapadék.

Siófok levegőjének nedvességtartalma a Balaton közelsége miatt szinte valamennyi évszakban nagyobb az országos átlagnál.

Viharjelzés: május 1-jétől szeptember 30-ig villogó sárga fényjelzések figyelmeztetnek a közeledő viharra a Balatonon. A keleti medencében 9 fényjelző készüléket helyezett el a viharjelző szolgálat.

Siófoki viharjelző információs telefonszám: 06- 90-490-015

I. fokú viharjelzés esetén (a villanások lassan követik egymást – percenként 30): A parttól 500 méternél nagyobb távolságban fürdeni, illetve csónakokkal közlekedni tilos!

II. fokú viharjelzés esetén (gyors villanások – percenként 60): Fürödni, illetve csónakkal és vízi sporteszközzel közlekedni tilos!

Jó tudni: A mozgáskorlátozottak fürdőzését Siófokon strandlift segíti (Petőfi sétány, a Hotel Európa mögött)

A Balatonon motoros vízi sporteszköz használata tilos!

Időjárás előrejelzés: www.met.hu/balaton

Földrajz:

Siófok a Balaton szélesebb, keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna torkolatánál fekszik.
Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. Valamikor a Sió-csatorna határvonal volt Veszprém és Somogy megye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton fővárosa. A déli Balaton-part 70 km-es szakaszából 17 km-t foglal el.
Fontos közlekedési csomópont. Megközelíthető Budapestről az M 7-es autópályán, Kaposvárról 67-es számú főútvonalon, Nagykanizsa felől a 70-es számú úton. Vasúti csomópontként is e három irányból fogadja a személy-, illetve teherforgalmat. Vízi úton az északi parttal van összeköttetése. A város területén repülőtér is működik.

Domborzat:

Az igen régi kőzetekből felépült Bakony és Balaton-felvidék déli lábánál a földtörténeti harmadkor legvégén rakódtak le a pannóniai tenger agyagos üledékei, a tenger medencéje is fokozatosan feltöltődött. Később teljesen kiszáradt a hatalmas Pannon-tenger, s helyén egy aránylag sík terület, a Pannon-fennsík alakult ki. A fennsík lazább rétegeit, főleg a homokot a fennsík magaslatairól lezúduló nagy erejű szelek (defláció) messze elhordták dél felé. A priocén kor végén állandósultak a szelek. Ugyanebben az időben a Balaton-felvidék déli lábainál a földkéreg párhuzamos törésvonalai mentén hosszúra nyúlt medence süllyedt be, melyben az összegyűlt csapadékvizekből később a Balaton keletkezett.
A tó déli partján húzódó törésvonaltól délre - így Siófok területén is - a földkéreg őskori rétegei többé-kevésbé a mélybe süllyedtek.
Napjainkban tehát a felszínen csak a harmadkor végi lösz-, homok-, tőzeg lerakódásokat láthatjuk. A földfelszínen megfigyelhető földtani állapotok vizsgálatánál feltűnik, hogy a Balaton-parttól dél-kelet, kelet felé a Sió vize mentén mély völgy nyúlik el, melyet végig a földtani jelenkor (holocén) lerakódásai: berekföld és tőzeg kísérnek.
A Zamárdi felől Siófokig hosszú, keskeny szalag alakjában húzódó homok- és kavicsturzás valamivel idősebb, de ugyancsak a földtani jelenkorban keletkezett. A turzás a Sió torkolatától megszakítva, Siófok területén kiszélesedik, s Balatonszabadi-fürdőn át Sóstóig húzódik le.

Legfőbb értéke a Cinege patak - Siófok környékének egyetlen Balatonba torkolló, élővizet szállító vízfolyása -, valamint a patakra épült 11 tóból álló vízrendszer. A patak forrásvidéke is a védett területen található. A terület jellemzője az élőhelyek nagy változatossága, melyek között található tó, mocsár, üde kaszáló, száraz gyep és erdő. Ez a változatosság sok értékes élőlény életterét biztosítja, sok állandó és költöző madár kedvenc tartózkodási helye. A természetvédelmi terület 300 ha nagyságú.
Itt halad át a Dél-dunántúli piros turista útvonal is.

Eseménynaptár
http://www.balaton-parti.hu
http://kozadat.hu/kereso/
http://www.termofok.siofok.pro/index.php/Tartalom/kozvilagitas-hibabejelentes.html
http://siofok.hu/files/siofokkamerak20150914.pdf
http://galerius-furdo.hu/
http://www.siofokkartya.hu