Főoldal Városunkról Siófok város szobrai
  • Fogadónap
  • Hirdetmények
  • Közérdekű adatok
  • Polgármesteri hivatal címe
  • Nyomtatványok
  • Hasznos információk
  • Látnivalók
  • Közlekedés
  • Gasztronómia
  • Szálláshelyek
  • Hírek
  • Események
Városunkról
Nyomtatás
Siófok város szobrai

Tekintse meg Siófok város köztéri szobrainak bemutatását.

A részletes leírások száma folyamatosan bővül.



Szobor Leírás Hol található?

 Bajnok Béla: Székelyhidi Szekrényessy Kálmán

Szekrényessy Kálmán személye, munkássága az 1990-es évek közepéig külföldön ismertebb volt, mint itthon.

Ekkortól azonban idehaza is elkezdték felfedezni. Balatonfüred városa 1995-ben a panteonban elhelyezett emléktáblával, Siófok pedig az 1997-ben felavatott teljes alakos kőszoborral állított emléket a Balaton első átúszójának. Siófok évente otthont ad a profi Balaton-átúszás eredményhirdetésének, amelyet a szoboravatást követően méltóképpen a vízparton, a szobor előterében tartanak. A Szekrényessy Kálmán emlékverseny első helyezettje a szobor kicsinyített bronz mását kapja jutalmul. Az életnagyságú kőszobor egy korabeli fénykép alapján a célba érést követő pillanatban, lepedőbe burkolva, kezében babérkoszorút tartva ábrázolja Szekrényessy Kálmánt. A talapzaton az alábbi szöveg olvasható: „Hazafias kötelességemnek tartottam e távúszás által a Balatont ösmertebbé tenni”.
Szekrényessy előkelő nemesi családban született 1846. július 20-án Pesten. Családjának kiterjedt rokoni kapcsolatai révén összeköttetésben állt a kor vezető fő- és köznemesi családjaival. Édesapja ügyvéd volt, gróf Széchenyi István belső munkatársa és bizalmas barátja. Az érettségi vizsga után a pesti orvosi és jogi egyetemek hallgatója, ám hirtelen jött kalandvágya 1866-ban a harctérre vonzotta. Huszadik születésnapját is karddal az oldalán ünnepelte. A rövid, porosz–osztrák háborút megpecsételő königgrätzi vereség, úgy látszik, nem szegte kedvét, sőt letette a tiszti vizsgát is. Szerette a küzdelmet, vonzották a veszélyes feladatok, így a kiegyezéssel beköszöntő békeévek elől a világ más tájaira utazott. 1873-ban önkéntesként Spanyolországban, Don Carlos trónkövetelő hívei, a karlisták közt találjuk. 1875-ben osztrák békefenntartóként Dániában állomásozott. Itt értesült Webb kapitány 1875. augusztus 24-i csatornaátúszásáról. Ez volt az a pillanat, amely fordulatot jelentett a 29 esztendős tiszt életében. Azért, hogy egyéni képességeiről mielőbb számot adjon, megkezdte távúszásait az elszórt dán szigetek között. 1876 tavaszán már Amerikában volt, itt vette hírét a kirobbant török–orosz háborúnak, amely újabb katonai feladatokra ösztönözte. Tisztként a török sereg oldalán küzdötte végig a háborút, és ahogy két ütközet között az ideje engedte, úszóbravúrokat hajtott végre. 1876-ban átúszta a Boszporuszt. Ezt 1877-ben megismételte, mely teljesítményével világrekordot állított fel, ugyanis Európából Ázsiába, Ázsiából Afrikába egyhuzamban úszta át a csatornát. 1880. augusztus 29-én hatalmas tömeg kísérte figyelemmel a Balaton átúszását. A lelkes tömegben ott volt az olasz király unokahúga, Rapravetta Margit, aki a hölgyek nevében nagy csokor virággal üdvözölte a bajnokot. Szekrényessy röviddel ezután feleségül is vette, ezt követően hol Budapesten, hol itáliai birtokaikon éltek.
A mű alkotója Bajnok Béla szobrász, aki 1937-ben született Gyulán. Kőfaragónak tanult Székesfehérváron, majd 1964-ben a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál kőszobrászvizsgát tett. Mesterei Kiss Sándor és Lessenyei Márta. Négy évig az ő műhelyükben dolgozott. Legkedveltebb anyaga a kő, de használ bronzot és fát is. Műveiben a közérthetőség, az egyszerűség dominál. Igaz ez erre a szobrára is, melyet az avatáson egy családtag röviden így minősített: „visszaadja Kálmán bácsi alakját"
Hajóállomás

 

 

Bartha Lajos: Napóra

A napóra használatának kezdete a Krisztus előtti második évezred homályába vész, de írásos emlékek is igazolják létét. Példa erre az ószövetségi Izajás könyvében említett napóra.

A babiloni és kínai feljegyzésekről sem kell megfeledkeznünk, hiszen ezek olyan bizonyítékok, amelyek az időmérés kezdeteire, a napórák használatára utalnak. Az árnyékóra nemcsak az időmérés első eszköze volt, de a legegyszerűbb csillagászati mérőműszer is egyben. A napóra hetedik századtól a szerzetesrendek terjeszkedésével eljut Európa majd minden országába. Országszerte láthatunk napórákat műemlékeken, középületeken, parkokban, iskolák kertjében. Városunkban is több ilyen található. A számlap 0,7-szer 1,3 méteres csiszolt, fényes márványlap, mely 15 fokot lejt észak felé. Az óra számozása kívül: 6-12-6, belül pedig 5-12-9, negyedórás osztású. Érdekessége, hogy a napóra külön mutatja a valódi helyi időt és a nyári időszámítás szerinti időt is.

A  napóra a Millennium parkban található, mely 1995-ben készült.

Bolgár Judit:

Vöcsök

Az alkotás a Siófoki Motel ellőtt kialakított díszkertet díszítette. az amőba formájú vízmedence szélén álló vöcsök alumínium alakját Bolgár Judit szobrászművész készítette.

A motelt a 90-es évek elején lebontották így a kútszobor is áthelyezésre került, ma a strand bejáratánál áll.

A motel épületei az 1958-as Brüsszeli világkiállításnak voltak a vendégek elszállásolására fenntartva. A kiállítás bezárása után ezeket megvásárolva csináltak belőle moteleket a Balaton körül. Minden motelhez járt egy könnyűszerkezetes étterem is.

Nagystrand bejáratnál

 

Bors István:

Mártírsirató

 Az alkotást a Jókai) parkban a Szabadtéri színpad közelében állították fel 1971-ben. Az emlékmű az 1919-es fehérterror áldozatainak állított emléket, amely Siófokon is sok életet követelt.
A vörös gránit talapzaton elhelyezett, összekötözött kezű halott férfiból és a fölé magasodó terhes nőből álló bronz kompozíciót Bors István Munkácsy-díjas szobrászművész készítette.

Az emlékművet 2001-ben lebontották és a Kele utcai temetőben újra felállításra került.

Felirat a talapzaton:
1919
 

 

Csíkvári Péter: Kavicsot tartó fiú

Az alkotás a siófoki buszpályaudvaron lett felállítva 1983-ban. Az életnagyságú fiú kavicsot tartó akt bronz alakját Csíkvári Péter szobrászművész készítette.
Sajnos évek óta csak fiú kavics nélkül, mert eltűnt a kezéből a kavics.
Buszpályaudvar

Fürtös György: A bicikliző lány

A kerámikus és szobrászművész 1962-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán.

1962 és 1997 között a pécsi Zsolnay Porcelángyár tervező művésze volt. Pályafutása során sok faliképet, plasztikát és díszkutat készített pirogránitból. Alkotó tevékenységét 1980-ban Munkácsy-díjjal ismerték el. Műveit karakteres formák és dekorativitással párosult humor jellemzi. Érdekessége, hogy a művész a kút medence részébe egy kerékpározó lányt helyezett el. A mázas pirogránitból készült alkotást 1990-ben avatták fel. 
A képen látható alkotása a Fő u. és a Mártírok útja kereszteződésében lévő kis parkban található.

Ligeti Erika: Merengő kislány

Az alkotást a Jókai parkban a Szabadtéri színpad közelében állították fel 1964-ben. Az életnagyságú támaszkodó lány alakját Ligeti Erika Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készítette. A szobrot 1996-ban ledöntötték, feltételezhetően a restaurálása után került védettebb helyre a Fő tér melletti kicsi utcácskába, a Hoch János közben.

A szobor megalkotására a Balatoni Intézőbizottság két művészt kért fel 1959. október 28-án, pályázati felhívásban: Ács Józsefet, és Ligeti Erikát.
Az 1960 év elején lezajlott zsűrizéskor Ligeti Erika három, Ács József két alkotással pályázott. Végül Ligeti Erikával kötöttek szerződést a mű elkészítésére. A zsűri kisebb változtatásokat javasolt, és végül a gipszmodell negyedik változatát fogadták el végleges megvalósításra. Ez a bírálat már 1963. február 9-én volt. A haraszti mészkőből kifaragott szobrot kb. egy év múlva veszi át a szobrásznő a Képzőművészeti Kivitelező- és Ipar Vállalattól.Hoch János közbe áthelyyezve 1997-ben.

Szélbolygó című alkotását 1985-ben állították fel a Beszédes József Általános Iskola udvarában.

Marosits István: Szélbolygó

A Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiban egyszerre van jelen a kísérletezés és a hagyománytisztelet.

Pályakezdő korától próbálkozik új vagy különleges anyagokkal és kifejezési módszerekkel. A krómacélból készült mű érdekessége, hogy erősebb szélben egyes elemei mozognak.

 
 

Marosits István: Ufó

 Az idegen űrhajót megformáló beton és kómacél alkotást Marosits István szobrászművész készítette 1988-ban.

Krúdy Gyula Szakközépiskola előtti park

Martsa István: Zuhanyzó nő

A siófoki vasútállomás épülete előtt elterülő Millennium parkban van egy kis tavacska, a partján áll egy kecses aktszobor, amely Martsa István alkotása és a Zuhanyzó nő címet viseli.

 

A szobor felállításának éve 1956. A Zuhanyzó nő korábban a siófoki pályaudvar peronjának díszeként fogadta az utazókat, és akkoriban valóban zuhanyozott, hiszen eredeti helyén egy szögletes formájú medencében állt és egy szökőkútból víz spriccelt a hátára.

 

 

A pályaudvar átalakítása miatt elbontották az eredeti helyéről, majd a Millennium parkban lett felállítva

Meszes Tóth Gyula: Kálmán Imre mellszobra

A Rákosszentmihályon született szobrászművész 1959-ben szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán.

Mesterei voltak Somogyi József, Gyenes Tamás és Kisfaludy Strobl Zsigmond. A megbízásra készült munkái közül portréi és portrédomborművei a jelentősek. Kálmán Imréről több alkotása is készült. Az első még pályafutása elején 1961-ben. Kálmán Imréről készült szobra van még Bécsben, az Operettszínház előtt és a Türkenshanz parkban, Salsburgban és Budapesten.
A ruskicai márványból készült mellszobor a Jókai parkban állt 1997-ig, amikor áthelyezték a Kulturális Központ elé.

Péterfy László Kútfigura

A Siófoki Kórház és Rendelőintézet épülettömbje 1968-ban épült. A kórház kertjében gyógyulását elősegítő és díszítésként egy kútszobor lett elhelyezve 1970-ben. A térdét felhúzva ölő haját fonó leány mészkő alakját, Péterfy László szobrászművész készítette.

 Városi Kórház udvaráráól az átépítés idejére áthelyezésre került.


Somogyi József (1916–1993) Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész rajztanári szakon kezdett a képzőművészeti főiskolán, majd negyedéves korában átment szobrász szakra.

Szerette a figurális alkotásokat, műveinek nagy része ilyen (Harcos, Csellós, Kubikos, Leány gyönggyel.) Térségünk legjellegzetesebb szakmájának képviselőit, a halászokat is megformázta. A két méter hatvan centi magas szobor halászai kezükbe a mesterség elengedhetetlen szerszámait, az evezőlapátot és a hálót tartják. 


 A szobrot 1971-ben állították fel a Nagystrand és a Balaton Szálló közötti területen, majd 1998-ban áthelyezték a Rózsakertbe.

Sörös Rita: Stefánia főhercegnő

2005. október 15-én ünnepség keretében nevet kapott a siófoki jachtkikötő, és ugyanezen a napon leplezték le a Vitorlás Klubház bejárata előtt Stefánia főhercegnő bronz mellszobrát, Sörös Rita szobrászművész alkotását.

A Stefánia főhercegnőről elnevezett jachtkikötő és a mellszobor olyan ember emlékét idézi meg, aki sokat tett a Balaton fürdőkultúrájáért. Az 1864-ben született belga királylány a tragikus sorsú Rudolf trónörökössel kötött házassága révén vált a Habsburg-ház tagjává, majd Lónyai Menyhért gróffal kötött házassága után még erősebben kötődött hazánkhoz. Védnökségével működött a siófoki kikötő szigetén létesített klubház, és gyakran töltötte nyarait a Sió és Hullám Szállodákban. Kiterjedt karitatív tevékenységet végzett, több szociális intézményt és egyesületet támogatott. Ő volt a Magyar Vöröskereszt védnöke is.


Vitorlás Kikötő

Varga Imre: Bartók Béla

2004 óta  Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szobra, amely a siófoki születésű Varga Imre, Kossuth-, Munkácsy- és Herder-díjas, érdemes és kiváló művész alkotása.

a Siófoki Művészeti Iskola előtti Szent Miklós parkban áll

Varga Imre: Kálmán Imre

 Az operettjeivel fiatalon nagy hírnévre szert tett Kálmán sikereinek tetőpontján működése helyszínéül előbb Bécset, aztán a világot jelentő Párizst és New Yorkot, majd a fasizmus pusztulása után haláláig ismét Párizst választotta. Az öreg művész, immár végleg hazatérve szülővárosába, hanyag eleganciával üldögél a hatalmas és látványos, talán valamelyik operettjében szerepelt krómacél székben. Kifogástalanul szabott öltönye, szorosra kötött nyakkendője, díszzsebkendője jelzi, hogy világfival van dolgunk. Jobb kezében botot tart, de nem hat megtört öregnek, otthonosan érzi magát a számára készített, hófehérre festett pavilonban, miként érezhette bárhol és bármikor a világban. Mellette hajlított lábú, szép asztalka és egy krómacélból készült, hatalmas burájú állólámpa. Mintha semmi sem volna igaz és valóságos, csak kellék, a színház, egyenesen a látszatokra épülő, könnyed operettek világából. A komponista öltönye a bevágódó napsugaraktól aranyként fénylik. Ez, a figura köré varázsolt környezet valahogy hirtelen mégis elgondolkodtatóvá válik, amint az ábrázolt hős Kálmán Imre érzékletesen formált arcába nézünk. A portré most is hangsúlyt kap, világossá teszi, hogy a zeneszerző tudatosan elfogadta ezt a kellékvilágot, tudatosan kimenekült abból a társadalomból, amely származásuk alapján minősítette az embereket és értékelte teljesítményüket. Szinte nem is egy, az úgynevezett léha világot jól ismerő valaki ül a neki készített pavilonban, az árnyékos helyre húzott kényelmes karosszékben, hanem egy pontosan számító üzletember, aki mindig tudta, minek mennyi az ára, miből kell és miből nem szabad engednie.

 A szobrot 1997. május 17-én avatták fel ünnepélyesen, a Vasútállomás előtti Millenium Parkban.

Varga Imre: Károlyi Mihály

Károlyi Mihály egykori miniszterelnök és köztársasági elnök szobrát eredetileg Budapesten a Kossuth téren állították fel 1975-ben.
2012. március 29-én hosszan tartó heves politikai tiltakozás ellenére lebontották az alkotást. A lebontás után Siófok város szorgalmazta, hogy Varga Imre szobrászművész (aki Siófok szülötte és díszpolgára) alkotása Siófokon legyen újra felállítva. A művet Varga Imre felújította, és az új felállítási helyét is ő választotta ki.

2012. szeptember 5-én állították fel Balatonszéplakon 

Varga Imre: Krisztus kereszthalála

A Golgota, vagy a Krisztus kereszthalála című krómacél alkotás a keresztre feszített Krisztust és a kereszt lábánál álló, köpenybe burkolózott Máriát ábrázolja.
Siófokon a Szépvölgyi utcai temetőben láthatjuk nyitva tartás alatt

Varga Imre: Mártírok - szoborcsoport-töredék

A rendszerváltást követően, 1991 decemberében Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy eltávolítja a közterekről a régi rendszert jelképező műalkotásokat, köztük Varga Imre Lenin és a tanácsköztársaság somogyi mártírjai című hétalakos szoborcsoportját is.

Mindezek az ottani városgazdálkodási részvénytársaság raktárába kerültek. 1993 decemberében három szobor tűnt el. A sajtóban megjelent oknyomozó és felelősségre vonó cikkekre reagálva többen is felajánlották területüket a megmaradt szobrok elhelyezésére.
Köztük volt az akkor Várdán élő Szász Endre festőművész is. 1993 decemberében kérte városunk képviselő-testülete Kaposvár vezetésétől, hogy adják át a megmaradt Varga Imre-szobrokat Siófoknak, mert gyűjteményt szeretne létrehozni díszpolgárának alkotásaiból. Van azonban még egy érdekessége a történetnek: a művész egykori siófokiakról (nagyszüleiről, tanítójáról) mintázta műveinek egy részét. A kaposváriak igent mondtak a kérésre, a szobrok Siófokra kerültek.
1996-ban felállították őket a Millennium parkban. Varga Imre 2006-ban újraformázta és kiöntötte édesapja katonaruhás alakját, így már négy szobor látható a korábbi hétból. Lenin szobra a művész budapesti házának udvarában áll.

Varga Imre: Az öreg Krúdy

A Krúdy Gyula-szobor eredeti másolata egy szekéren ülve ábrázoló mű eredeti változata 2003-ban készült, ma Nyíregyházán láthatjuk. A siófoki szobrot – amelyen néhány könnyen észrevehető változtatást láthatunk az eredeti alkotáshoz képest – 2004-ben készítette Varga Imre.

A Jókai-park Balatonpart felőli oldalán található

Varga Imre: Gróf Széchenyi István

A nagyméretű bronz és krómacél szobor a grófot a Balaton első gőzhajóján, a Kisfaludyn állva ábrázolja, hiszen Széchenyi István a Balatoni Gőzhajózási Társaság alapítója és örökös elnöke. A szobrot egy kör alakú szökőkútban helyezték el 2012-ben.

Siófok Víztornyának környékén és Fő terén

 Varga Imre: Szent Flórián

Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Novicumban, a mai Ausztriában.

Diocletianus idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. A legenda szerint amikor Floriánus megtudta, hogy az Enns-parti Laureucumban elfogtak negyven keresztényt, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró megbotoztatta, s arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba. Tetemét egy sas őrizte mindaddig, amíg el nem temették. A késő középkortól kezdve elsősorban Ausztriában és a környező országokban virágzik Flórián tisztelete. A tűz és árvíz ellen hívták segítségül. A legenda szerint már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Nem véletlen tehát, hogy a tűzzel dolgozók (tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek, kéményseprők) védőszentje lett. Alakját több képzőművész is megformálta, így Varga Imre, városunk díszpolgára is. A bronzból és krómacélból készült szobron egyenruhás római katonát látunk, aki egy cseber vízzel egy hozzá képest picinyke ház tüzét oltja.

 
A köztéri alkotást 1991. szeptember 29-én, a tűzoltóság új épületének átadása napján avatták fel ünnepélyesen.

Varga Imre: Múló idő

Varga Imre szobrászművész 1923. november 1-jén született Siófokon.

Már gyermekkorában kitűnt rendkívül jó rajzkészségével. 13 éves korában egy képe párizsi kiállításon szerepelt. 1956-ban diplomázott Pátzay Pál és Mikus Sándor növendékeként a Képzőművészeti Főiskolán.  Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, köztük a két legmagasabb a Kossuth- és a Herder-díj. Képzőművészeti kimagasló érdemeiért, melyekkel Magyarország és Siófok hírnevét öregbítette, Siófok Város Tanácsa elsőként őt választotta a város díszpolgárává 1985-ben. Ez a háromalakos kompozíció az álmodozó ifjúságnak, a hervadásnak és az elmúlás kényszerű elfogadásának csodás harmóniája. Az alakok együttest alkotnak, még sincs közük egymáshoz, csak a befogadóhoz, aki külön-külön látja őket, majd a kompozíció egészének látványába feledkezik bele. A plasztika aránya, bensőséges hangulata andalítja és összerántja a lelket: álmaink és sorsunk foglalatát fedezzük fel benne.


Az 1971-ben avatott alkotás a városi kórház kertjében található.

Varga Imre: az utolsó napok Krúdyja

Krúdy Gyula már országosan ismert és sikeres író volt, amikor 1913-1918 között Siófokon töltötte nyarait, abban a Várady-villában, amelyet azóta is csak Krúdy-villának emlegetnek a helyiek.

A fürdőbérlő, Várady Gyula Zsuzsa lánya lett később a szebbik nemet igencsak kedvelő író második felesége. A műveit lila tintával papírra vető, a siófoki mólóra sűrűn kisétáló nagy utazó nevét a kereskedőket és vendéglátósokat képző szakközépiskola vette fel.


 Az alkotást 2004. október 28-án avatták fel.

Varga Imre: Vénusz születése

Varga Imre „aranynapja” Siófokon – ezzel a címmel jelent meg tudósítás a Somogyi Népnap 1988. július 14-i számában: „A siófoki tanácsháza, illetve a művelődési ház előtti téren tegnap reggel felvirradt Varga Imre napja.

A város szülötte és díszpolgára, Kossuth-, Munkácsy-, Pro Arte és Herder-díjas, kiváló világhírű művész új alkotása, a Vénusz születése című szoborkompozíció került ide nem csekély örömére a siófokiaknak, akik közül sokan végignézték a felállítás munkálatait. Vénusz születésének három eleme van jelen: a víz, a szél és a nap. A kompozíció ezt a mitikus pillanatot jeleníti meg. A Nap egy arany női alak és egy bronzfekete, az előbbi árnyéka, s a két kecses alakot csillogó fémvitorla köti össze, a szél. A harmadik elem, a víz pedig maga a valóságában folyik az alatta lévő medencébe.”
A szökőkút medencéje, főleg annak vízgépészeti része az évek során tönkrement, így 2005-ben új helyen, a Fő tér egy másik szögletében helyezték el

Varga Imre: II. Rákóczi Ferenc

 Az I. Rákóczi Ferenc és a legendás életű Zrínyi Ilona házasságából született Ferenc korának leggazdagabb és legreményteljesebb ifjaként élte gondtalan életét a bécsi császári udvarban. Anyja és mostohaapja, Thököly Imre, éppen elég borsot tört a Habsburg-ház orra alá, vigyáztak hát, hogy a nagy reményű utód hűséges alattvaló legyen. De a csillagokban nem ezt írták meg Rákóczinak. Meghallotta azok szavát, akik számára a haza függetlensége mindennél fontosabb volt, és nem félt feláldozni vagyonát, derékba törni életét. Ő is távol a hazától halt meg, neki is csak a hamvai kerültek hazai földbe. Siófok Fő terén nem a száműzött, minden erőfeszítése ellenére reménytelenségbe hulló Rákóczi ül, hanem a nagyúr, családja múltjára és a maga tetteire büszke férfi, akinek nyugodt, határozott arca, kényelmes ülőtesttartása azt fejezi ki, hogy olyan nemzet fia, amely beépült Európába, és sokat tett azért, hogy Európa olyan legyen, amilyen lett. Varga Imre a kényelmes, reneszánsz karosszéket kedvenc szobrászati anyagából, krómacélból formázta meg egészen különös műgonddal. A hajlított ívek, az ezüstösen fénylő kárpit, a hegesztett díszítések, a háttámla tetején a stilizált korona kifejezi, hogy a székben helyet foglaló férfi nem akárki. Ezt jelzi a háttámlán az erdélyi nagyfejedelemség gondos hegesztéssel elkészített címere is. A fejedelem egyszerű, mégis elegáns ruhában, csizmába bújtatott, egymáson átvetett lábakkal ül. Egyik kezét a szék karfáján, másikat a combján nyugtatja. Higgadt, okos arcát ismert dús haja keretezi. Szelíden és józanul a távolba néz. Önismeret és öntudat sugárzik róla. II. Rákóczi Ferenc és Varga Imre szobrászművész erősen kötődik Siófokhoz. A fejdelem 1705-ben pecsétet adományozott siófoknak, Varga Imre Kossuth- és Herder-díjas szobrászművész pedig városunk szülötte és díszpolgára.

A szobrot 1998. december 19-én állították fel a Dél-balatoni Kulturális Központ belső udvarában, majd 2005-ben, a pecsétadományozás 300. évfordulóján került végleges helyére, a város Fő terére.

Varga Imre: Czóbel Béla a kerti székben

 siófoki Czóbel szobor az 1977-ben elkészült szentendrei szobor másolta. Az eredeti szobor Czóbel Béla festőművész szentendrei otthonának a helyén áll, de vitathatatlan, hogy a siófoki Fő teret is szépen díszíti a hangulatos bronz ülőszobor. Ámbár szerintem Czóbel úrnak kissé morcos az arckifejezése.

Varga Tamás: Könnyek kútja

Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából a város önkormányzata és polgárai emlékművet állítottak, melynek ünnepélyes avatása július 8-án volt.

Az emlékmű alkotója Varga Tamás szobrászművész, aki Siófokon született, és immár több mű – például a Rózsakertben álló Karinthy Frigyes- vagy a Parlament előtti Nagy Imre-szobor – fémjelzi munkásságát, országos ismertségét. A Könnyek kútja című műalkotás középpontjában egy könnyező nő áll, emlékeztetve arra, hogy a fél évszázaddal ezelőtti tragikus események után tilos volt az erkölcsi megemlékezés, sőt még sírni sem volt szabad.

Az emlékmű a Millennium parkban található. Itt áll a második, és nagyon közel hozzá az első világháború áldozatainak emlékműve is.

Varga Tamás: Karinthy Frigyes

 

A magyar írók közül Krúdy Gyula után Karinthy Frigyes (1887–1938) volt az, aki rendszeresen visszatért Siófokra, több nyarát is itt töltötte.

A Vitéz-féle panzió – Batthyány u. 46. – jelenleg a családsegítő központ működik itt – volt a törzshelye. Az író, költő, műfordító és kritikus nagyon szerette Siófokot, a fürdőtelep nyári zsibongását, a délutáni kártyacsatákat, a vendéglők és a kaszinók éjszakai életét. A nagyobb szórakozóhelyeken gyakran tartott felolvasóesteket. A halálát megelőző napon, 1938. augusztus 28-án a P. Howard néven író Rejtő Jenő jött le hozzá Siófokra, látogatóba. A barátok, a kávéházi társaság tagjai ebből sem maradtak ki. Rejtővel kártyáztak, jókedvűen beszélgettek hajnalig. A következő napot Gábor fiával töltötte Karinthy, és minden szemtanú véleménye megegyezett abban, hogy sem fáradtabbnak, sem kedvetlenebbnek nem látszott, mint az előző hónapokban. Délután felment a szobájába, hogy megírjon egy karcolatot, ezt már nem tudta befejezni, mert tragikus hirtelenséggel, agyvérzésben meghalt. 51 éves volt.

A közismert író alakját Varga Tamás szobrászművész formázta meg. Karinthy fürdődresszben ül egy faágon, a Balaton partján és pihen. Ez egyébként a város első interaktív szobra, bárki odaülhet mellé, ahogy ezt igen sok érdeklődő meg is teszi

 

A Rózsakertben álló szobrot 1997. augusztus 6-án avatták fel.

 

Veszprémi Imre: Vak Bottyán János

 

A Balatonszabadiban született szobrászművész, Veszprémi Imre 1958-ban szerzett diplomát a képzőművészeti főiskolán.

Pályafutása elején több magyar történelmi személyiségről készített szobrot, így Vak Bottyán Jánosról is. A híres hadvezér és a település kapcsolata a 18. századra nyúlik vissza. A Rákóczi-szabadságharc idején városunk területén húzódott Vak Bottyán János híres erődítésvonala, a „Sió-vonal”. Ennek sarokpontja volt a siófoki erősség, amely a régi török erődítmény helyén épült.

Van még egy másik, helyi vonatkozás a generálissal kapcsolatban. Dr. Viczián Antal (volt siófoki kórházigazgató, siófoki díszpolgár) egyik őse Vak Bottyán lányát vette feleségül

 Az alkotást 1961. szeptember 12-én avatták fel a róla elnevezett általános iskolában.

 

Szent István

 A képünkön látható szobor államalapító királyunkat, Szent Istvánt ábrázolja. A fellelhető korabeli dokumentumokban csak a felállítás időpontja (1938) található meg. 1996-ban Gera Katalin restaurálta a szobrot, s ez évben pünkösdkor újraavatták.  Az alkotás a kiliti városrészben, a Templom tér 3. szám alatti épület (az egykori katolikus iskola) falában látható.

 Kling József: Szűz Mária

A Dúzs településen 1946. december 2-án született szobrászt gimnazista kora óta izgatták önkifejezés eszközei.

Képzőművészeti körökben és szobrásziskolákban képezte magát. Mesterei: Boncz Gyula és Bors István. A 70-es évek fordulóján Bors István hatása alatt készítette szobrait fából és kovácsolt vasból. Első köztéri műve a kaposvári egyetem előtt látható: Emlékoszlop (az állítás éve 1975). Kling József szobrászművész Kaposváron él. Tagja a Német Képzőművészeti Szövetségnek és a Magyar Szobrász Társaságnak.
A siófoki római katolikus templom udvarában látható, Szűz Mária című kőszobrát 1989-bn állították fel

Vígh Tamás: Beszédes József

Korának divatja szerinti, magas gallérból felénk néző, erőt sugárzó férfi fejét látjuk, azét, akinek pályafutása igen messziről indult.

Beszédes József a mérnöki mesterségnek messze kiemelkedő személyisége, írni-olvasni sem tudó jobbágyszülőktől származott. 1786. február 12-én, Magyarkanizsán pillantotta meg a napvilágot, és fáradhatatlan munkásélet után 1852. február 29-én tért örök nyugalomra a dunaföldvári temetőben. Gazdag, alkotásokkal teli életének csak néhány fontosabb állomása a Magyar Központi Vasút vezetése a 48-as szabadságharc éveiben, a Sió-csatorna megépítése a Sió–Sárvíz–Kapos vízrendszerének összekapcsolásával és a Balaton vízfelületének első szabályozása. A Vígh Tamás szobrászművész alkotta szobrot 1963. május 18-án avatták, a Beszédes József Múzeum emlékkiállításának megnyitásával egy időben. Anyaga bronz, beton talapzaton.
A szobrot 1997-ben áthelyezték, jelenleg a Fő téren láthatjuk.

 Wilt Tibor: Balatoni szellő

A képen látható mű alkotója Wilt Tibor szobrász, aki 1905-ben született és 1983-ban hunyt el Budapesten.

Munkásságát 1965-ben Munkácsy-, 1980-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el.

1970-ben érdemes, 1978-ban pedig kiváló művész címet kapott.

 A Siófokon látható, mészkőből készült alkotását 1974-ben avatták fel, s azóta is eredeti helyén, a Rózsakertben áll.

 

 

 

 

 

 

Eseménynaptár
http://www.balaton-parti.hu
http://kozadat.hu/kereso/
http://balatonihajozas.hu/
http://www.termofok.siofok.pro/index.php/Tartalom/kozvilagitas-hibabejelentes.html
http://siofok.hu/files/siofokkamerak20150914.pdf
http://galerius-furdo.hu/
http://www.siofokkartya.hu